A Nagy Zöld Fal

Egy Falat Zöldség, nem árthat?

A Nagy [Klimatológiai] Zöld Fal:

„A Nagy Zöld Fal dzsungelterve ELBUKOTT, helyette egy reálisabb célt határoztak meg, ami fantasztikus eredményekkel kecsegtet.            2021. február 22.”

Idézünk a híradásból:

„Nem lesz FAL”

„Elképesztően sok munka, rengeteg pénz, de a dzsungel nincsen sehol – a projekt elbukott. Pontosabban a Nagy Zöld Fal dzsungelterve bukott el, mert már most, mikor igazából szavannás területek, fákkal tarkított részek jöttek csak létre, fantasztikus változásokat lehet tapasztalni.”

 Fentiek ismeretében, célszerű ízlelgetni a húsz nappal ezelőtti várakozásokat:

„Nem csak folytatódik, FELGYORSUL a Nagy Zöld Fal építése!            2021. február 1.”

„Arról az elképesztő erdősítési mozgalomról van szó, melynek célja, hogy megállítsa a Szahara terjeszkedését. Ehhez pedig a Szahel-övezet fásítása szükséges, méghozzá igen nagy léptékben. Egy erdősáv létrehozása a cél, mely 15 km széles és 8000 km hosszú. A projekt pedig nem csak az időjárást lenne képes befolyásolni - a növényzet a párologtatással esőt juttatna a területre, mely így újra termékeny lehetne…”

 És érdemes lehet újraértékelni a kezdeteket:

„Az afrikai Zöld Fal lehet a MEGOLDÁS a sivatag visszaszorítására                  2019. április 11.”

„A Nagy Zöld Fal célja, hogy helyre állítsa a vízkörforgást a területen, ezzel pedig újra élhetővé tegye azt.”

 Most akkor jöjjön 4 kép – amik hitelessége felett lehet is, szabad is gondolkodni:

a) „előtte…”	b) „…utána”
c) Nyilvánvaló félrevezetés: ahol puszta de füves terület is látható, az semmiképp nem lehet a sivatagtól fásítással visszahódított terület.	d) Erre sem tenném a nyakam hogy visszahódított sivatagi-terület lenne: túlságosan zöld a „sivatag” homokja.

1. ábra:   A meggyőzetés  galerije  gellerje  galériája

Mankóul néhány útbaigazítás:

2. ábra:   az 1. c) ábra részletesebb nézete

A) Ha ez a kép a Szahara egy részlete, akkor ez annak egy vizekben áldottan gazdag területe
[vízi-sivatag]: ld. 1. közepén a tavacskát; 2. területén pedig a mocsári vízfelület kiterjedt nyomait.

B) Ha ez mégis a Szahara, akkor a sivatag a kép baloldala felé kellene tágasodjon – ám ennek erős behatároltsága észlelhető a bal-felső sarok 3-val jelzett sűrű-erdős területétől.

C) A Szaharai nap állását ugyan a kép nem segít észlelni (az égből sem látunk egy darabkát sem, és kevés kopáros résztől eltekintve a táj szinte minden részletét erdő-mező borítja), de az árnyékokból látható hogy a Nap a helyes-irányból süt, amennyiben [térképeinkhez igazodóan] jobboldalra kell essen az Egyenlítő. A „felül is erdő alul is liget” kép-részlet alapján ugyan nem állítható 100% bizonyossággal hogy pontosan dél van, de ha a kopáros tényleg a Szahara benyúlása, akkor nem kicsi ennek a valószínűsége. Ekkor viszont a fák árnyékai nem lehetnek olyan hosszúak ezen a délkörön, mint amekkorát az ábra 4. részletei mutatnak.

 Lényeg ami lényeg, 15 milliárd beömlesztett dollár el lett tapsolva; ezt valahogyan le kellett papírozni.

Nem vonom kétségbe sem a megtett erőfeszítéseket, sem a fa-ültetéseket.

Egyedül csak a hozzáértést.

De ezzel meglehet hogy egyedül is vagyok.

No nem azért, mert „kiválasztott” lennék, hanem mert odafigyelve tanulmányoztam át anno azt a roppant-sokoldalú ismeretanyagot, amelynek olyannyira hétköznapi a neve hogy „magasabb-szinteken” figyelemre se méltatják: Vízgazda-rendszer.

…Miközben a „magasabb-szintek” szakgárdái rutin-eljárásai által létrejött nagybani kalamajkák utókezelési-elképzeléseihez hoznak létre, übtre, még-magasabb hatáskörrel bíró alakulatokat: ld. Klíma-testületek (HoPPá: HuPCC), Vízügyi-bizottságok…

Mert a Vízgazda ismerete nélkül se jó-szándék, se dollár-milliárdok nem vezethetnek eredményre.

Távolról sem helyettesíteni a Vízgazdában lefektetetteket, hanem pusztán gyors útmutatásul:

1) Ahol se (táp)talaj se víz, ott nincs (és nem is lesz) se élet, se növényzet.

2) A Szahara homokja humusz-nélküli, így nincs benne (elegendő) élet, hogy szimbiotikusan támaszkodhasson rá a majdani vegetáció. A víz úgyszintén hiánycikk ott (a felszínhez közeli rétegekben).

3) A víz oldaláról nem lehet elkezdeni az ott látensen megbúvó mikroorganikus élet intenzifikálását, mert ami nem párolog el belőle azonnal, az nagyon-gyorsan eltűnik lefele: hiszen a durva homoknak gyakorlatilag nincs víz-megtartó ereje.

4) Reménybeli kezdethez csak az vezethet, ha humusz-felhalmozással indítjuk be a folyamatot. Annak ugyanis a legnagyobb a víz-retenciója minden anyag közül, így mód nyílik a homokban megbúvó (valamint a humusz-anyaggal automatikusan odavitt) mikroorganizmus-világ felébresztésére, a „Csipkerózsika-álomból”.

5) Amint a talajélet megélénkül, otthont képes adni a növényvilágnak. Amely megerősödése lépésenként halad, a gyérebb és kisebb termetűektől, a bokrokon át a mélyebbre-gyökerező fákig. (Miközben minden fázisban az egyre bővülő asszimiláció szaporítja a föld-alatti gyökér-állományt, s vele együtt a potenciális humusz-anyagot is.)

Fával kezdeni tehát eleve reménytelen. Humusz bevitele nélkül pedig „halott” az ügy.

De honnan jöjjön a humusz?

Itt jön a Vízgazda zsenialitása: Abból a szarból, ami egyébként [az Afrikai elhelyezési-gyakorlatból adódóan ott különösen] a legkülönfélébb fertőzésekhez és higiéniai-problémákhoz vezethet. Mégpedig egy rendkívül egyszerű „technológiával”, amit voltaképp a Természet végez helyettünk, rég-kitalált mechanizmusain keresztül. A legkülönfélébb növényi-hulladékokkal elegyítve (és magára hagyva néhány hónapig) az ürülék (minden fajtája: pisi és kaki, emberi és állati) hamarosan komposzttá érik. Ami már NEM fertőzés-veszélyes. És ami azonnal felhasználható, mint humusz-forrás.

Amit az Afrika Szahara-övezeti felhasználásakor ki kell tapasztalni az nem más, mint hogy:

·     Milyen-mélységben kell a fedő homokréteg alá helyezni ezt a humifikálódó komposztot hogy azonnal ne szívja szárazra a Nap heve?

·     Milyen koncentrációban legyen szétoszlatva a még sivár homokban?

·     És milyen-vastag legyen a hígított-humusszal feltöltött homokréteg?

Az így humusszal-dúsított homok képes lesz a bevitt vizet hosszabb ideig megtartani, valamint a sivatagi-éjszakák jelentős lehűlésekor kialakuló nagyobb relatív légnedvesség-tartalomból rituálisan pótolni/növelni az életfeltételekhez szükséges víz mennyiségét, ami együttesen reális hátteret ad a diverzifikált és egymásra-támaszkodó életformák stabilabb megteremtődéséhez. Ami azután alapja minden magasabb-rendű vegetációs-formának.

Ezen felül, a folyamat előrehaladása közben, egyetlen dologra kell ügyelni: homokvihar vastagon ne takarhassa be a preparált területet. Emiatt kell a „hódítást” a még nem-sivatagi területek felől kezdeni, és csak a hódítások megerősödése lassú léptékével haladni előrébb.

Az így megnyert területek „háttér-országában” (amely tehát már nem a sivataggal határos) megkezdődhet a terület mezőgazdasági-célzatú befogása is. Két alapvető dolog szem előtt tartásával: Sem nagy tájegység, sem monokultúra nem alkalmazható, mert ezek által elszabadulhatnak a vissza-irányú folyamatok. A mezőgazdaságra befogott területek csakis talaj-takarásos, azaz un. TMMG módszerrel tarthatóak huzamosabban „üzemben”.

Körülbelül ezeket, MINDET, felejtették el a Szaharát megrohamoztató zöld-egyenruhás tábornokok – miközben nem-kevesen ájuldozva csókolgatják a csizmáik talpát.

És – bármily meglepő – ugyanezek az elvek vonatkoznak például Hazánk sivatagosodó régióira is; azzal a különbséggel, hogy egy már beterjesztett Terv-javaslat mentén átalakított vízgazdálkodással idehaza sokkalta gyorsabb lehetne az előrehaladás mint a folyók nélküli Szaharában.

És ami még meglepőbb lehet: Bizonyos kártételek (mint lebomlatlan, rothadó, nagymennyiségű szervesanyag-tömeg – korábbi nagyfokú-gondatlanságok öröksége) amelyek lakott-övezetben gyakorlatilag eliminálhatatlanok, hasznos alapanyagokkal szolgálhatnak a sivárabb talajok kezdeti humusz-ellátásának a kialakításakor. Egy ilyen példázatra mutattam rá, midőn a Gyálai Holt-Tisza Feketevíz problémaköre kapcsán vesztegelő (mára már csak a beismerés hiányzik: félresiklott) pilot-projektes elképzelés helyett egy azonnal végrehajtható alternatív rehabilitáció alapjait mutattam be.

2021. február 26.        Fuggerth Endre

Vissza a Tartalomra…