Alomszék
A rendkívüli-hatósugárral
bíró Vízgazda-rendszer két alapvető fogalma ill. azok lényege
tisztázása elsőrendű-fontossággal bír a rendszer működése és működtetése
megértéséhez. Ezek az Alomszék és a Szürkevíz. S bár mindkét tétel mélységében tárgyalt a Vízgazda-rendszer megalkotója által, könyvében és honlapján egyaránt, nem lehet
ártalmas ezeket más-szempontú láttatással is megvilágítani – részint növelve az
útbaigazító-források számát, de amiatt is mert rendkívüli a félreértés
mibenlétük felől.
Ez adta az indíttatást arra,
hogy belevágjak a Wikipédiás szerkesztésbe, merthogy annak
látogatottsága (köszönhetően a kereső-motorok előnyös
rangsorolásának) elősegíthetné az
ismeret terjedésével együtt a fejekben a rendrakást. Mindkettőről szócikket
alkottam 2022. augusztusában, egyetlen alaposan-előkészített munkával téve
közzé mindkét-esetben 30-ezer karakteren felüli szerkesztést – szemben a már
kvalifikált és rutinos bedolgozók alkalmankénti 1–20 karakteres (beírt, majd
módosított, majd helyesbített, stb.) hozzátétjeivel.
A közzétett anyag (ld. alant – normál-szöveg módban) szinte azonnal kiverte a biztosítékot: akkora értetlenség fogadta hogy
az leírhatatlan. A még pozitívnak vehető egyetlen bírálat ez volt: átirányítást
javasolt az Az illemhely kultúrtörténete szócikk "Száraz toalett"
szakasza alá, ami ebben merült
ki:
„Magyarországon
újabban Országh József az 1970-es évek óta használja és próbálja népszerűsíteni
(fűrészporos, faforgácsos technológia). Külön nevet is alkotott hozzá:
alomárnyékszéknek nevezte, ami később alomszékre egyszerűsödött.”
Mely mögött kettő hivatkozás állt: az egyik az itteni ref.19, a
másik egy „Greendex”-es, ami mára szőrén-szálán eltűnt. – Ennyit e
„szerkesztők” érzékéről a források érdemlegessége megítélését illetően.
A helyzet
értékelését lezáró üzenetem feléjük ez volt[1]:
Ezúton gratulálok mind a Tudomány mind az Újdonságok konszenzusos-alapú
megítélése szellemében tett szócikk-törlésükhöz (az Alomszék tételt illetően).
Nyilvánvaló ebből, hogy a Wikipédia nagyszerűnek induló vállalkozását mai
medrekbe terelő adminisztrátorok megítélése szerint nemcsak érdektelen, de
értéktelen is kell legyen a vágyott ám elérhetetlennek hitt
fenntartható-környezettel nem pusztán hitegető, hanem annak kísérletek által is
bizonyítottan elegettevő Vízgazda-rendszer két, ma sajnos jószerivel még ismeretlen eleme, az Alomszék és a Szürkevíz.
A rendszert megalkotó Országh József vegyészprofesszor, a
fenntarthatóságot elméleti és gyakorlati szinten művelők hazai pápája, Gyulai
Iván bemutatott véleménye, valamint kutató-vegyészi múltam, ismereteim, és indíttatásom
lesöprése áll szemben jobbára névtelenségbe-burkolódzó és ismeretlen-hátterű
szerkesztők egy-két szavas vélekedésével.
A két szócikk közül mai nappal (Malatinszky véglegesítő döntésével)
az egyik kimúlt (a másik pedig jó úton halad ugyane sors felé)…
Alomszék [Wikipédiás
szócikk – élt 1 hónapot]
A talajéletet
regeneráló N + P gazdag biomassza megőrzésének az eszköze.
Vonzataként:
általa lényegbevágóan egyszerűsíthető a kommunális használtvíz kezelése.
Tartalomjegyzék
1.1
A problémák halmozódó megjelenése
1.1.22.
A keletkezett SZENNYVÍZ-ISZAP oldaláról:
1.1.33.
A MŰKÖDTETÉS oldaláról:
1.2.22.
Skandináv-toalett (eredeti)
2.5
Használatos almok, alomhasználat
A
hozzá vezető út
A
problémák halmozódó megjelenése
Ürülékünk[2]
elhelyezése (szilárd
és folyékony egyaránt) minden korban és civilizációban
sokrétű problémával szembesítette az egyént, a közösséget, a Társadalmat.[3]
A XX. századra kikristályosodó elrendezés – ami
vízzel-történő tovaöblítésük után földalatti-csatornákon összegyűjtve
szennyvíztelepi-kezelésben részesíti ezeket[4]–
amint azt a több-évtizedre rúgó nagybani-gyakorlat utó-tapasztalatai bizonyítják[5],
oly váratlan és sokféle problémát generál[6],
amikre a kezdeti-elrendezést létrehozók nem is gondoltak.
Így a lakótéri-higiénia biztonsága megteremtése
ellenpólusaként létrejött fejfájások sora:
1.
A Víz
oldaláról:
a)
A (vezetékes)
víz-felhasználás párhuzamos megnövekedése a szükségszerű-öblítésekkel a
vízbázisok túl-használatához vezetett.[7]
b)
Az elbocsátásra kerülő „tisztított-szennyvíz” környezeti-behatásai:
i)
Felszíni élővizek fokozódó eutrofizációja (a vízi-ökoszisztéma drasztikus
borulása).[8]
ii)
Talajvizek elnitrátosodása.[9]
iii)
Xenobiotikumok (gyógyszermaradványok
stb.) kiszámíthatatlan következményei.[10]
iv)
A folyókba-kivezetéssel ezek növelik az ország területéről távozó víz volumenét
– ami erősíti a vízháztartási-mérleg negatívumát.[11]
2.
A keletkezett Szennyvíz-iszap oldaláról:
a)
Elhelyezése problematikus:
i)
Technológiai-adalékokkal terhelt[12]:
·
Fe/Al
ionok: blokkolják (hosszabb ideig) a potenciálisan
jelenlevő kelát-struktúrák kívánatos működését,
·
Polielektrolitok:
összeomlasztják a [talajban normálisan kialakuló]
kolloid-szerkezetet,
a talajba-kerülést követően még jó-ideig.
ii)
Az elemésztetlen xenobiotikumok problémája ezúttal a talaj állapotát
veszélyeztetné.
b)
Szállítása költséges (90–95%-a víz),
és előzetesen így is rendkívül hosszú/költséges víztelenítő-eljárásokat kíván.[13]
c)
Az elhelyezést kiváltó energetikai-hasznosítás ésszerűtlen:
i)
Az anyag energia-sűrűsége rendkívül-csekély más energiahordozókkal szemben.[14]
ii)
Biogázzá alakításakor[15]
a képződő anyagok (szárazanyagra számítva: ~60% CH4,
~30–35% CO2, ~5-10% „salakanyag”) közül a CO2 direkt és
azonnal, a CH4 pedig
az energetikai-hasznosítása után terheli a légkört [azzal a
CO2-vel amitől a közhiedelem szerint azt óvni kellene];
a salakanyag[16]
pedig mint félig-meddig „műtrágya” fejti ki a későbbiekben
(az
általa megnövekedő ionerősség következtében) a
talajhumusz-romboló hatását.[17]
iii)
Felbecsülhetetlen-értékű magasan-szervezett szerves-anyag megy ezáltal
veszendőbe,
megbontva így egy alapvető folyamatot, amely által a Természet a már-felépített
anyagot
[a
megannyi létrehozott kémiai-kötésben elraktározott Napenergiával, valamint
bennük a számtalan kiépült kémiai funkciós-csoport által kínált jövőbeni
poli-funkcionalitással]
a legkisebb-veszteséggel vinné át az újonnan-felépülőkbe.
3.
A Működtetés
oldaláról:
a)
Magas beruházás-igényű mind a közcsatornázottság mind a
szennyvíztisztító-telepek létrehozása.
b)
Munka és energia igényes mindkettő működtetése és karbantartása;
a szennyvíztisztító-telepeknek pedig a vegyszer-igényük is számottevő.
c)
Az észlelt havária-esetek (csőtörés, a kezeletlen-szennyvíz
zápor-okozta túlcsordulásai[18])
mögött meglapuló észleletlen szennyvíz-elszivárgások (elöregedő
csövek, illesztési-tökéletlenségek) felderítetlenül
zajlanak [a
volumetrikus egyenleg-követés technológiailag nem-kivitelezhető].
Elrendezések
víz nélkül
Szükségszerűvé válna hát a víz eliminálása a
folyamatból, ami (regionális és eseti-használattal)
a száraz-toalettek különféle típusaihoz vezettek.[19]
1. A Kerti budi
Lényegében
idesorolható az évszázadokon át hatékonyan-működő, a falusi-életet kísérő
elrendezés, ami pottyantós-budiként ismerten itt-ott még ma is létezik, s
amivel szembeállítva kapaszkodott mind-magasabb elismerésre az először a
városokban teret-nyerő vízzel-tovaöblítéses megvalósítás.
Kétségtelen,
a pottyantós-reterát hordoz kellemetlenségeket: kültéri lévén, télvíz ill.
betegség idején nem ideális; szag-effektusa pedig kifejezetten kellemetlen.
Vezethet problémákhoz is: magas-talajvizes területeken az első vízadó-réteg
szennyeződhet általa. Hiszen a gödör mélyén az oxigénhiány miatt zömmel csak anaerob-rothadásból
keletkező vegyületek – ha lassan vándorolva is – elérhetik a talajvíz
felső-szintjét. S amennyiben ebből a vízrétegből venné valaki a
használati-vizét, az bizony fertőzésekkel szembesülhet. Ha azonban a
talajvízszint lényegesen-mélyebben van a gödör feneke alatt, akkor ez a veszély
ugyan kizárt, ám az összegyűlt tetemes biomassza hasznosítatlanul hever a
gödörben, egy-tömegben.
Ezen
segít az a szintúgy régi-gyakorlat, hogy időnként kimeri a tartalmát a gazda és
széthordja nagyobb-területre, ahol ezáltal a talaj termőereje ismét
erőteljesebb lesz. Történik ez azáltal, hogy a szerves-anyag ismét aerob-körülmények
közé kerül s ezáltal humifikálódik. A folyamat 1 év alatt csaknem teljessé
válik, a fertőzőképesség pedig már néhány-hónap múltán kizárt. Ez a ténykedés,
bár fárasztó-munka és végzése intenzív-szagokkal jár, évezredeken keresztül
egyensúlyban tartotta a művelt-földek állapotát.
2. Skandináv-toalett (eredeti)
Megalkotásakor
a víz kiiktatása mint elsődleges cél mellett a fő-szempont a keletkező-anyagok
minél kisebb manipulációs-igénye volt. Az elgondolás ezek mentén haladva
vizelet-széklet szétválasztást valósít meg[20],
ahol a vizelet (hígítást
követően) közvetlen N-trágyaként
használatos szétöntözve, míg a széklet kiszárításra kerül. Ez a szárítás
rendszerint külső-energiát igényel, a történések mellé pedig valamiféle
szagelszívás szükséges. Határozott ökológiai előnye mellett
[a
használtvíz ürülék-mentes, probléma nélkül elönthető Szürkevíz]
baklövésnek kell tekinteni a széklet erőltetett kiszárítását. Ha másért nem
amiatt, mert a Természetbe visszahelyezésekor az ürüléket re-hidratálni
szükséges – amikoris a szageffektusok (immár a felhasználás helyén)
ismét előjönnek.
3. Komposzt vécé
A
fogalom tág, több rendkívül-eltérő megvalósítást takar. Ezek két véglete:
a)
Skandináv-típusú[21]
Az
eredeti-elgondolás továbbfejlesztett-változata abba az irányba, hogy a széklet
kiszárítása helyett annak helyben-komposztálódása történjék. Ezt egy körbeforgó
három-kamrás ürülék-fogadó tartállyal célozzák meg elérni: Az első-kamra kellő
telítésekor elforgatásra kerül, ahol a benne-levő széklet elpihenve „érik”, míg
a friss-pottyantás a következő-tartályba kerül. Ennek elforgatásával pedig a
még üres harmadik-kamrába kerül a friss-matéria. Mire ez a kamra is „telítésig
jut”, az első-kamrában ezalatt „megérett” ürülék olyan pozícióba kerül hogy egy
nyitható-ajtón keresztül kiüríthető – majd egy további-forgatással ismét a
fogadó-pozícióba kerül. A bútor tehát meglehetősen nagy és ormótlan, a
keletkezett szilárd-termék pedig még bőven hordoz potenciális
higiéniás-veszélyt – utókezelés tehát szükséges. Újabb műszaki-fejlesztésekkel
ugyan kisebb-helyigényű portékák is megjelentek, de az elv változatlan, a
bekerülése pedig „csillagászati”.
Bizonyos-értelemben
visszalépésnek tűnik a túlhaladott falusi-pottyantós irányába, ám mégsem az. A
felépítménye kinézetében hasonló ahhoz, tehát kültéri-alkalmatosság. Az
alapvető különbséget két elem adja:
i)
Itt a pottyantásra mindig alomféleség is kerül. Ez a növényi-eredetű adalék
segít a folyamatokat az önemésztő-átalakulás helyett a komposztálódás irányába
tolni.
ii)
A pottyantást befogadó üreg kiképzése nem földalatti, miáltal a) a levegőzés segíti a folyamatokat aerob-jellegben
tartani, b) a kész anyag kitermelése
is egyszerűsödik.
Értelemszerűen
a működtetése nem igényel sem energiát sem szagelszívást, a bekerülése pedig
házilagos-elkészítés esetén nem megterhelő tétel. Átgondolt tervezéssel
beltérivé tehető az ülőkés-kabin, míg a termék kilapátolására szolgáló nyílás a
ház falán kívül található.
Az
Alomszék
Jellemzői
Ez
tekinthető minden vonatkozásban a „száraz-toalettek” ultima-rációjának.[23]
Felépítése
a lehető-legegyszerűbb, használata értelemszerű, szag-effektust nem produkál,
beltérben is elhelyezhető, mozgatása nem jelent nehézséget (áthelyezhető),
végkihozatala valódi-komposztot ad. Maga a koncepció a kialakítással együtt a Vízgazda-rendszer[24]
keretein belül született meg, az ottani gyakorlat egyik központi eleme.[25]
Kialakítása
Megjelenését
tekintve egyszerű ülőbútor, felül fedeles WC-ülőkével, ami alatt egy kivehető
gyűjtőedény fogadja az érkezőket. A gyűjtőedény térfogata célszerűen 10–15 liter között mozog, ami megtelten is
könnyűszerrel hordoztató. Mellé szükségeltetik még egy almot tartalmazó edény,
valamint opcionálisan egy spricc-flaskában víz.
Nevezéktan
Megalkotója
(Országh József) Belgiumban élve Bio Litter Toilet (BLT) névvel
illette, a jó-hangzású és tűpontos képet adó Alomszék szót honi barátja,
Szögi Tibor leleménye adta.
(Míg az Alomszék
félreérthetetlen megjelölés, addig külhonban a BLT gyakorta takar mást is;
általánosságban inkább a komposztvécék megjelölésére használják.)
Működtetése
Használatakor
a friss szilárd ürülékre almot kell hinteni (legalább annyit hogy biztonsággal
elfedje), majd gondoskodni célszerű arról hogy ez
felülről nedves legyen. Amint ez megtörtént, a cselekedettel járó
szageffektusok megszűnnek, de dupla-biztosítékként még ott van a fedél
lehajtása. A nagyjából megtelt edényt ezután ki kell vinni, s tartalmával felülről
szaporítani azt a komposztdombot, aminek az anyagát előző hasonló ürítések
adták.[26]
Ez
a kupac lehet nyitott halom, vagy ketrec-szerűen határolókkal [hézagolt
deszka-palánk sor, kerítésfonat, stb.] körbevett
rakás, esetileg zápor ill. a kánikulai-Napsugárzás ellen tető-védelemmel
ellátott. De a lényeg az, hogy kb. 1 évig háborítatlan legyen, hogy benne
ezalatt a folyamatok előrehaladjanak. (Egyszeri átforgatás hasznos lehet. – Ezt
elősegíti a két-aknás kialakítás.) Ennyi idő elégséges hogy megtörténjenek
benne a szükséges átalakulások [termofil és mezofil egyaránt],
ami után teljes-biztonsággal használható talajjavító-adalékként.
Bizonyított,
hogy a környezetünkre ismeretlen veszélyeket hozható xenobiotikumok
[a szervezetünkből az ürülékkel távozó gyógyszermaradékok] az alomszék-komposztban
leépülnek.[27] – Ezt a
biztonságot ugyanakkor a legrafináltabb szennyvíztisztító-telepi eljárás sem
képes hozni.
Rendkívül fontos részlet megérteni
azt, amit sem a törvényeket sem a rendelkezéseket hozók nem képesek értékén
látni: A ténylegesen-effektív komposztálódás alapja a nem-gátolt
talajkapcsolat. Csak a talajt már lakó mikroorganizmusok besegítésével
válik teljessé a folyamat; lebetonozott-felületen a képződött végterméknek még
átalakulásokon kell átesnie mielőtt veszélyességében „talaj-neutrális”
állapotba kerül.
A komposztáláskori talajkapcsolat
nem fertőzi meg a talajt, ugyanis a komposzt-ágy alját mindig durva
fa-törek/gally-apríték kell képezze. Ez alapból biztosítja a lentebbi-régió
levegősségét az aerob-folyamatokhoz, s egyben lelassítja a felülről érkező komponensek
eseti lefele-vándorlását annyira, hogy mire azok a talajszintet elérik addigra
meg is történik abban a zónában a veszélytelenítő átalakulások sora. (Ebben
kifejezett biztonsági-segédeszköz a csapadék kilúgozása ellen védelmet adó
tetőborítás, kiváltképp amíg alacsony a rakás.)
Használatos
almok, alomhasználat
Bármiféle
növényi-hulladék megteszi. Legjobb hatást a minél-vegyesebb alom-keverék adja.
Állandó
beltéri-használatra mégis legcélszerűbb a homogén alom: faforgács/fűrészpor, de
a konyhai-hulladék ezt is gazdagíthatja. A kiskertből/háztájiból adódó
alomfajták (friss
kaszálék, gyomnövények, zöldség/gyümölcs-betakarítás melléktermékei)
gyakorta rovar-lakottak, így azok lakásba-hozatala vesződségekkel járhat.
Friss
alom esetén elmaradhat a takarás utónedvesítése, hiszen a zöld-alom bír saját
víztartalommal. Szintén szükségtelen a nedvesítő zárólépés ha a székelés
vizelettel is együttjárt, hiszen a fedéllel letakart tér zártságában a vizelet
nedvessége elegendően bepárásítja az alomszék teljes belterét, beleértve a
legfelül-levő legszárazabb alomréteget is. Kültéri-használat esetén akár el is
maradhat az utónedvesítés: ugyanis a széklet víztartalma önmagában is elegendő
(~60%), bár ekkor lassúbb a lezárt térben a pára eloszlása. [De: nem
hagyható figyelmen kívül a korábbi-vizeletek nedvessége sem – hiszen az
alomszék beltere jószerivel zárt légtér.]
Az
alap-praktika fontos része hogy a gyűjtőedény aljára mindig először alom
kerüljön, ne széklet. Ez segít abban, hogy az edény ürítésekor elegendő annak
egyszeri kiöblítése (csekély-mennyiségű szürkevízzel, mondjuk a komposzt-kupacra).
Fontos
részlet, hogy mind a szagmentesség mind az (előkomposztálás folyamatait
biztosító) aerobitás addig áll fenn, amíg a
gyűjtőedény tartalma nedves de nem lucskos. Ezért, amennyiben a vizelet
nagyobb-mennyiségben termelődik úgy több almot szükséges használni – vagy
célszerű a vizelet egy részét külön-edényben felfogni s használni, a)
akként ahogyan az a Skandináv toalett (eredeti) alatt jelzett, b)
a gyűjtőedénynél lényegesen-nagyobb komposztdombra önteni közvetlenül.
Kényelem
és komfort
i. Mivel
az alomszék nem igényel semmiféle csatlakozást (elektromosság, vezetékes-víz,
elvezető-csatorna), az elhelyezése rendkívüli-szabadságot
hagy az elképzeléseknek.
ii. Mivel
ráadásul könnyű is a bútordarab, tetszés szerint áthelyezhető.
iii. A
könnyű áthelyezhetőség megengedi, hogy a melegebb-időszakban kinti-használatú (pl.
árnyas verandán) alomszék a zordabb-időben visszakerüljön
a lakás belterébe.
iv. Nem
jár szageffektussal – a hiedelem ellenében.[28]
(A
kétkedés oldására a legjobb cáfolatot a próba adja.)
Magyarázata a következő: Az ürülékből a légtér felé áramló szagot-adó
molekulafajták adszorpciósan megkötődnek a rászórt alom molekulái
aktív-helyein. Ez a primeren-zajló fiziszorpció az alom és a
befogott-molekula funkciós-csoportjainak kölcsönhatásaként azután átmegy
kémiai-reakcióba, miáltal a szagot-adó molekula az alomhoz kötődve
immobilizálódik. Mivel pedig az alom dúskál az aktív funkciós-csoportokban, a
szagot-adó molekula pedig szintúgy bír ilyennel [máskülönben nem lépne reakcióba az
orrunkban levő receptor-molekulákkal sem, azaz nem éreznénk szagát],
a megkötődés teljes-bizonyossággal létrejön.
v. Ezek
együttese megenged több alomszéket is a háztartáson belül, alkalmasint
idős/beteg személy esetén közvetlenül az ágya mellett. Ugyanilyen okból
kifolyólag leváltható lenne az alomszékkel a Kórházak bizonyos kórtermeiben
alkalmazott szarószék, ami meglehetősen büdös. (Ami – a beteg-higiéniai
vonatkozásokon túl – nem segíti a nehéz-állapotú elfekvők közérzetét sem.)
Haszna
a)
A felhasználónál
A
Vízgazda 1. főtétele [VG1.főtétel]
értelmében[29]
megvalósuló „forrás-oldali” szétválasztás eredményeként az Alomszék-használó
az ürülékmentes használt-vizével szabadon és mindenféle fertőzési-veszély
nélkül gazdálkodhat. Ami nem csupán víz-spórolást jelent (hiszen
ugyanazt a vizet kétszer használja: házon-belül, majd a kertben),
hanem víz-megőrzési stratégia-váltást is. [VG4.főtétel]
Ugyanis ez a nem-központosított víz mindenütt a lokalitásban pótlódik
vissza a talajba (amely ennyit képes az adott helyen gond nélkül
befogadni), nem pedig egyetlen-ponton vezetődik be
egy (rendszerint
mozgó) víztestbe, ahonnan eutrofizációs-károk
hátrahagyása után (az esetek többségében) kifolyik
az ország területéről.
Olyan
talaj-revitalizációs és tápanyag-gazdagító anyagot kapunk általa [VG3.főtétel]
ingyen, amely feleslegessé teszi a műtrágya-használatot.
Használója
anyagi-terhei csökkennek, hiszen vízfogyasztása ~30%-kal csökken, s nem
szükséges igénybe vennie a csatorna-szolgáltatást*.
*
Sajnos, itt jelenleg létezik egy bénító-akadály, amit ezúttal is a Természet
működését alapból nem-értő törvénykezési-szféra hozott mesterségesen létre[30]:
védeni körömszakadtig azt ami kimutathatóan károk-garmadáit okozza,
s elriasztani aránytalan büntetési-tételekkel azokat akik önfinanszírozással is
vállalnák a fenntartható-vízgazdálkodásra való áttérést.
b)
Népgazdasági szinten
A
lakossági használati-víz csökkentebb igénye kisebb terhet ró a
vízszolgáltatókra, valamint időben is elnyújtja a működésbe-vont vízkészlet
felhasználhatóságát. (Amin az is javít, hogy véletlenszerű ill.
nem-észlelten elfekvő feketevíz-szivárgások a vidék testét behálózó
közcsatornákból nem szivárognak többé alá. - [Ld. közvetlenül alább.])
Érdemben
megszüntethetők lehetnének a falvakat ellátó szennyvíztisztító-telepek (és
elföldelt problematikus csatorna-vonzataik), az összes
energia-igény[31],
működési-költség és karbantartási-feladat vonzatukkal; a városokat ellátó
telepek esetében pedig megkezdődhetne azok működési-átállása[32]
a Szürkevíz fogadására, aminek a kezelése a mostani szennyvíznél jóval
enyhébb feltételeket támaszt (és még havária-esetekkor sem vezet
vészhelyzethez.)
c)
A Természet oldaláról
Az
Alomszék-használattal együttjáróan keletkező Szürkevíz (egyebek
mellett) xenobiotikum-mentes, ekként akár a
közvetlen talajba-szivárogtatása sem hozhat negatívumokat. A víz-megtartás már
említett pozitívuma lokálisan is, de országos/kontinentális méretben
még-határozottabban klíma-stabilizáló tényező, aminek az egész vegetáció (beleértve
a növényi-vegetáción „élősködő” élőlényeket [így az embert is])
a haszonélvezője.
Az
Alomszék-trágya hallatlan baktérium-gazdagsága (a
tápláléklánc csúcsán levő ember bélflórájában lehet a legdiverzifikáltabb
baktérium-közösség) az egyoldalú ill. helytelen
műveléssel kiélt/lesilányított talajok regenerálódásához
múlhatatlanul-szükséges. A belőle képződő komposzt értékét tovább emeli annak N+P gazdagsága. Amit olyan formában
őriz hogy az záporral nem-kilúgozható, viszont a kapcsolt
mikroorganizmus-közösség által „igazgatottan” folyamatos, elnyújtott, a
szükséglethez-igazodó ellátást biztosít a növényi-partnerek számára.[33]
Ezek
kombinációjából adódóan elsőrangú revitalizációs potenciál
elsivatagosodó-területek visszahódítására[34],
legyengült-vegetáció burjánzó-élettel telítésére. Ami megintcsak olyas
klímaalakító-tényező[35],
amely stabilizálni képes már ismert, előbbi-állapotokat.
Limitáció
és továbblépés
Limitáció
Az
Alomszékkel élésnek két fázisa van: a közvetlen használat és a
gyűjtött-anyag további kezelése/sorsa. Míg a használatnak nem lenne akadálya a
panelház 10. emeletén sem (szagtalan, faforgács-alom városon is
beszerezhető), addig a gyűjtőedény tartalma ürítése ott
nem-megoldható.
Ez olyan
szervezési-feladatok elé állítaná a városi-közfenntartókat amelyek ugyan
megoldhatók lennének, habár az elvégzendők elé igencsak erős
követelményrendszert állít – így ennek kiépítésével és munkába-állásával
komolyabban a közeljövőben [sajnos] nem számolhatunk.
Emiatt
az Alomszék a falvak és kertes-házak lakóinak nyújt alternatívát – a már
felsorolt hasznos következményekkel együtt. Mivel ez a lakossági-szegmens is
jelentékeny-része a mai társadalomnak (40–60%),
a szennyvízkezelés és az azzal-járó következmények ilyen-arányú enyhülése lenne
lehetséges az átállással. Valójában a helyzet ennél is kedvezőbb lenne. Ugyanis
az ország területének a testét a Vidék adja, s ha a falvakban
általánossá válna az alomszék, akkor az ország területének a túlnyomó-hányada
mentesülne a szennyvíz mindennemű terhétől és következményeitől. – Ami
rendkívüli-javulásokat hozna a leromlott környezeti-állapotokban.
Továbblépés
A
magas területi-hányadban beépült lakossági-zónákban (a
városok centrumai, belkerületei) jelen-állás
szerint nem lehet Alomszék-használatban gondolkodni. Maga az
alapkoncepció azonban kivitelezhető (Vízgazdai-elven
megőrizni a biomasszát és egyszerűsíteni a használtvíz-kezelést –
probléma-halmaz helyett két természetes-erőforrást nyerve ezáltal),
bár átalakításokat kíván.
Példaként:
A víz-öblítéses WC marad, ám tartalma a többi használtvíztől függetlenített,
szeparált-csatornahálózat által kerül összegyűjtésre. Az így-képződött
feketevíz lényegesen-sűrűbb a jelenleginél, volumene pedig a töredéke a teljes
használtvíznek. Ez a redukáltabb-mennyiségű feketevíz a csőhálózaton
kivezetésre kerül a városok szélére, ahol un. Alomátitató-telepek
fogadják.[36]
Az
Alomátitató-telep működése pontosan az Alomszéket imitálja némi
értelemszerű különbséggel, ami a sűrű-feketevíz nem-elhanyagolható
víztartalmából* adódik: Egy hatalmas beton-medencében előzetesen-elhelyezett
növényi-hulladék hegyre öntözi minél-egyenletesebben egy berendezés az
átmeneti-tározókból felszivattyúzott sűrű-feketevizet, elkerülve annak
eláztatását. Az innen 2–3 hét után
kikerülő anyag ugyan még utókomposztálást igényel (hiszen
kimaradt a „talajkontaktus”), ám az már nem eszközigényes, a
telep közelségében elpihenve hónapokon át is érhet még a komposzt-prizma. A
kiürített betonsiló azután fogadhatja a következő sarzsot.
*
A víztartalom csökkentése növeli a telep feldolgozási-kapacitását: minél sűrűbb
a zagy, annál több ürüléket képes fogadni az alom-hegy elázás nélkül. Ehhez
mérnöki-oldalról tett innovatív-lépések szükségeltetnek.
Efféle
Alomátitató-telep több is működik Franciaországban[37]:
a vállalkozás magasan rentábilis, a terméke pedig rendkívül-keresett. Kiépítése
messze-kisebb költségvonzattal jár a hagyományos szennyvíztelep létrehozásánál,
működtetése szintúgy sokkalta egyszerűbb. A legfőbb motiváció ebben az irányban
az, hogy jelentős problémák szűnnek meg általa, egyszersmind ingyen-nyersanyagot
produkál (két
„eltakarítandó” hulladékból): jobbat, hasznosabbat, mint az extra-követelményeket
támasztó és igénylő műtrágya-gyártó nehézvegyipar.
[1] Ld.: https://hu.wikipedia.org/wiki/Vita:Sz%C3%BCrkev%C3%ADz, „TÉNYLEG nem
semleges” alcím alatt.
[2] Van-e ÉLET az
ürülék NÉLKÜL – hosszútávon? Tényleg Közellenség? [2p Sz&V]
[3] Werner Pieper: Kakadémia
(Háttér Kiadó1997 Budapest ISBN 963-8128-24-0)
[4] a) Képes történelmi áttekintés: A szennyezett
víz útja az ókortól napjainkig http://www.vizinform.hu/pic/kepek/17_.%20r%C3%A9sz.pdf
b) Alapok a
témához: http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/kornykem1/szennyviz.htm
c) Részletesebb
bemutatás [halott-link
2025-02-22-én (nálam)]:
https://vitigroup.hu/letoltesek/1_1-a-szennyviztisztitas-kialakulasa-fejlodese-napjainkig.pdf
d) Monográfia: A
szennyvíztisztítás alapjai (szerk. Kárpáti Árpád 2007) https://web.archive.org/web/20141222105523/http://ttk.nyme.hu/fldi/Documents/Farsang%20%C3%81gota/V%C3%ADzkezel%C3%A9s/szennyv%C3%ADztiszt%C3%ADt%C3%A1s.pdf
[5] OVF-jelentés [41-46pp Sz&V]
[6] Fuggerth Endre: Szenny és Víz (2022, 2. [átdolgozott és
bővített] kiadás ISBN 978-615-01-5685-9)
[7] a) Víz a felszín alatt: Magyar Hidrológiai
Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése,
Gyula 2018. július 4-6. Szalai József pdf-előadása [link azóta eltűnt, érdeklődni:
titkarsag.&hidrologia.hu]
b) Túlhasználat és
elszennyeződés – Kötelező állami feladat a nemzet vízkincsének védelme (https://pestisracok.hu/tulhasznalat-es-elszennyezodes-kotelezo-allami-feladat-a-nemzet-vizkincsenek-vedelme/ )
c) indikáció az
elkerülésükre: VGT3 II [102-112pp UVGK]
II)1)a) pont alatt.
d) Sérülékeny
üzemelő vízbázisok listája - 2011.02.10 (https://www.vizugy.hu/uploads/csatolmanyok/285/keop223ab_lista_2011_02_10.pdf )
[9] Mivel a művi
szennyvíztisztítás a beérkező szennyvíz N-tartalmát nitráttá
alakítja, s végvizét az élővizekbe továbbítja, azok közvetítésével
szennyeződhetnek a mélyebb víztározó-rétegek is. A potenciális szennyezés
mértéke ismeretlen, zöme a felszíni-vizek eutrofizációjával jelentkezik.
Sokkalta súlyosabb
e tényező esetén a mezőgazdasági műtrágya-használat szerepe: Nitrát
gazdálkodói kézikönyv
NÉBIH 2015 (https://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/7692-nitra-t-gazdalkodoi-kezikonyv/file )
[10] Hormoncsepp a
tengerben: gyógyszerezett vizeink nyomában (https://greendex.hu/hormoncsepp-a-tengerben-gyogyszerezett-vizeink-nyomaban/ )
[11] Tény-adatok
kontra Elvárások:
Magyarország
vízkészletei (http://www.gwpszotar.hu/kifejezes/7381?kulcsszo
=Magyarorsz%C3%A1g+v%C3%ADzk%C3%A9szletei )
Magyarország
Alaptörvénye P) cikk (1) (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100425.atv )
[14] Gyulai Iván A
biomassza-dilemma (https://mek.oszk.hu/09500/09589/09589.pdf )
[15] Biogázüzemek
működése és biogáz üzemi technológiák (Hajdú József Gödöllő, 2009) (https://www.medgyesegyhaza.hu/adat/htmlfiles/Biog%C3%A1z%20tech%20le%C3%ADr%C3%A1s.pdf )
[16] Biogáziszap - Az
anaerob lebontás mellékterméke (https://ris.agrana.com/hu/home/hu/mell%C3%A9kterm%C3%A9kek/biog%C3%A1z-isza )
[17] Chemical
fertilisers, Disadvantages (https://thefactfactor.com/facts/pure_science/biology/chemical-fertilizers/2225/ ),
Disproportionate usage of chemicals and soil nutrients in N. Bisht and P. S.
Chauhan Excessive and Disproportionate Use of Chemicals Cause Soil
Contamination and Nutritional Stress , DOI: 10.5772/intechopen.94593 (https://www.intechopen.com/chapters/74460 )
[18] Szimptomatikus rendszer-hiba:
OVF-jelentés [ref.5] Szigetköz alegység
;
Eset-elemzés. KÁRvíz [ref.8] 3. káresemény.
[19] A száraz
toalettek három nemzedéke (https://www.eautarcie.org/hu/05c.html )
[20] Urine-diverting
dry toilet (enWiki https://en.wikipedia.org/wiki/Urine-diverting_dry_toilet
)
[21] Composting toilet
(enWiki https://en.wikipedia.org/wiki/Composting_toilet ) ; A komposzt WC
használata (https://www.edenkert.hu/elet-mod/legjobb-otthon/komposzt-wc-toalett-mukodese/4668/ )
[22] Ökológiai Intézet
- Száraz toalettek, komposzt-WC (https://www.youtube.com/watch?v=ErwrWRoTRjU )
[23] 6 diaképes
összefoglaló: https://www.eautarcie.org/images/tlb-hu2.pdf
[25] Miért használunk
száraz toalettet? (https://www.eautarcie.org/hu/05a.html )
[26] Komposztkészítés
emberi ürülékből (http://www.eautarcie.org/hu/05f.html )
[27] Drogok: Ártalmatlanítás [291-312pp UVGK]
[29] A Vízgazda
tudományának a hat főtétele http://www.eautarcie.org/hu/02c.html
[30] Hatalmas
aránytalanságokat rögzít a hatályos törvény. (2003. évi LXXXIX. törvény a
környezetterhelési díjról https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0300089.tv ) A
nagyvállalkozások (ipari-üzem, szennyvíztisztító-telep) a szennyezők
kibocsátott kg-ja szerint fizet [90/180/1500 Ft KOI/N/P
komponens], a lakosság pedig az elbocsátott használtvíz m3-e után [1200-3600
Ft, „területi-szorzó” szerint] (akkor is ha csak mikrogram/liter szinten van
benne „szennyező” anyag)
Részleges/kezdeti
feltáró-bemutatás: T/Örvény [155-163pp Sz&V]
[31] Hozzászólás [431-434pp UVGK] II.)2.)
alatt.
[34] A
Nagy Zöld Fal
[534-536pp UVGK]
[36] A száraz
toalettek városokban? (http://www.eautarcie.org/hu/05c.html#i )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése