VGT3 II.

 

VGT3   II.

Ez Hazánk un. 3. Vízgazdálkodási tervét jelenti.

Ami 5-éves ciklusokkal születgetik – egy korábbi hagyományhoz hasonlóan.

Van-e közös vonásuk? Osztozni fog-e az elődje sorsában?

Egyelőre tartja az állásait.

( A  hivatalos  vízgazdálkodási-tervezet  kórlapja )

I.) Mérlegelendők

Vissza kell térjek mégegyszer a Hazai-Vízgazdálkodás koncepció-alakítása nagybani-kérdéseihez. Ugyanis a zajló VGT3 „társadalmasító” szakasza meghosszabbítást nyert [hogy ennek mi lehetett a kiváltó-oka, jobb ha nem bonyolódok találgatásokba], mely folyományaként előállt egy javítottnak-nevezett publikusan-olvasható VGT3 II. tervezet, valamint egy 10 napon át tartó, a világhálóra-szervezett internetes megtekinthetőségű és részvételű tájékoztatás, ahova részint előzetesen részint az élő-adás ideje alatt kérdések és hozzászólások voltak intézhetők.

Múltbeli lehangoló tapasztalatok[1] arra késztettek hogy ne üljek a babérokon, azt vélve hogy a Terv-javaslat-ban már beküldött[2] elemzéseim majd úgyis helyükre teszik a dolgokat: Homlokára csap a Vízügyes-Gárda; elveti a saját kusza ötletelését; s zászlajára tűzi a Vízgazda-rendszer megértett elvei alapján megvalósítandó célokat és elrendezéseket.

A biztos ami biztos klauzát csupán szófordulatként használva, a jobb ha kétszer mondom lehetősége felé hajolva inkább*, nem tartom feleslegesnek ha az újonnan bekínált VGT3 anyaga mögé is [a dokumentum oldalszámai jelölése mellett] felsorakoztatok néhány összefüggést, melyek rávilágítanak a hivatalos előterjesztés mérhetetlen gyöngeségeire, s terelhetik a nem-elfogultak figyelmét oda ahol az fájóan hiányzik: a Vízgazda-rendszer alapos megértése felé.

* Hiába ugyanis a nagy-műgonddal felépített szerkezet; újabb elemzéseim hossza (megannyi tartalmi-elemével és kapocs-szerűen tett kitérőivel) kihívást jelenthet abban az értelemben is, hogy a szerkezet-építésben észleljék a tudatos-elemet, a logikai-fonalat amely láncra-fűzi az egyes részeket, s a kereszt-utalások távolról sem esetleges voltát. Mely utóbbiak hasonlóképp segítik a fragmentálisnak-vélt ismeretek értelemmel-bíró koherens-szerkezetté válását, mikéntha nagy-Budapest alaposabb megismeréséhez a főutakról le-letérünk a mellékutcákba, s ott időnként barangolva és átkötéseket téve lukadunk ki a már ismert nagyforgalmú terekre, szerezve ekként bensőbb ismereteket a legközelebbi túrákhoz.

A mostani, hosszabb írásaim sorai mögött húzódó említett elrendezés aktuális struktúrájának szájbarágó bemutatása [a még elővezetetlen tartalom nélkül] üresnek, feleslegesnek, zavarónak hatna. Bízom benne, hogy láthatatlan-erőfeszítéseim nyomán az elszánt Olvasó mégis eljut ezek felismeréséhez, habár ez többszöri átolvasást kívánhat. Vigasztalásképp üzenem Neki: míg magam összeraktam az ismeret-kockákat a bemutatott módon, alkalmasint százszor is végigmentem minden betűjén – pedig a beleépített ismeretek nem voltak újszerűek számomra.

II) Kiragadott tartalmak

1) p35 „A világ édesvízkészletét két jelentős hatás fenyegetheti: a vízbázisok túlhasználata és a vizek elszennyeződése. Mindkettő az antropogén tevékenységből ered és nem ritkán együtt jelennek meg.”

Itt minden betű a helyén áll; vita semelyik részlettel nem merülhet fel.

A Tervezet szerint mindezekre megoldás kerestetik: sürgősen, és égen-földön.

Jelzem hát, kötődően, a Kereső-brigád apraja-nagyjának, a már sokadszor invokált Vízgazda-rendszer vonatkozó alapállásait:

a) A vízbázisok túlhasználata akár teljességgel meg is szüntethető, amint az Esővízre mint ingyenes és rendelkezésre-álló erőforrásként tekintünk, s befogjuk a kommunális vízhasználati-rendszerbe a Teleső[3] koncepcióval. [Nem pedig az elvezetését és elszikkasztását kapirgálnák körbe, mint újdonat „überzöld” módit, pl. Gödöllőn a Tájépítészeti-szakon,[4] kutatási-támogatásokkal.]

b) A vizek elszennyeződése (legalábbis az a hatalmas szegmens ami a kommunális-vízhasználatból adódik) 100%-ban elkerülhető, amint a vízhasználatban a forrás-oldali[5] kezelésre összpontosítunk: az ürülékeinket leválasztani a többi vízhasználatról; a nem-fertőző ám tápanyagokkal még terhelt Szürkevizet[6] pedig az élővizek helyett a talajba vezetjük vissza[7] (amely hatékony bioreaktorként érdemben hasznosítja azokat a bennlevőségeket, amik a vizekben szennyezőként viselkedve ott kedvezőtlen-folyamatok sokaságát indítanák el).

Tehát, mindkét probléma a Vízgazda-koncepció révén MEGOLDHATÓ, a teendők iránya kijelölve, miáltal a fenyegetés elhárítást nyerhet, s pont is kerülhetne a felvetettek végére.

MIRE VÁRUNK HÁT MÉG?

2.) p37-38: Bemutatásra került két térkép segédletével vizualizálva a borzalmas belvíz-helyzet és a fenyegető aszály-kockázat. Majd ezen vészterhességek nyomása alatt megszűnt mindenfajta gondolkodás.

Ha netán a Vízügyben felcseperedettek és nagymellényt szerzettek homo publicusai képesek lennének visszatalálni az általános-iskolai ismeretekhez – miszerint egy hatalmas negatív-szám és egy nagy pozitív-szám összege egy jóval-kisebb (negatív) szám – akkor eljuthatnának oda, hogy az óriási (de inkább: kivihetetlen) beavatkozásokat igénylő belvíz és aszály kezelések leredukálhatók lennének egy [sakkbeli terminussal élve] paraszt-áldozattal.

A belvíz-veszély ugyanis, voltaképp a jelentős víztöbblettel ekvivalens (azaz: vízháztartási-pozitívum), míg az aszály-kockázat vízháztartási-negatívummal egyenértékű. Amennyiben ez a két potenciális veszélyforrás beavatkozás-nélkül összeadódhatna, nagymértékben semlegesítenék egymást: legalább az egyikük eltűnne, míg a másik hatása jelentősen leredukálódna. Mindez azzal az egyedüli hátránnyal, hogy ez néminemű esetlegességekkel járna. Ezek tompítására ill. minimalizálására (a hatalmas-méretű és állandó-készültséget igénylő beavatkozások elhagyása óriási-nyeresége mellett) csupán ennek a kifundálásán kellene dolgozni: Hogyan s miként lehetne csökkenteni az esetlegességeket, azokat a lehetőségekhez-képest állandósuló-jellegűvé, de legalábbis nagyobb-ingadozás nélküli regularitásokká alakítani?

Ehhez pedig egyetlen megvalósítás vezethet: a (kontrollált) terület-beáldozás: A belvíz-veszélyt előidéző vízmennyiség befogadásához elegendő terület visszaadása a Természetnek, esetleges meder/mélyedés-kiképzésekkel biztosítva a víz által elfoglalt terület maximális-kiterjedését, valamint előmozdítandó hogy ez a víz ne akárhova szaladjon, hanem a tervezett lokációba kerüljön. Éspedig megőrzési-jelleggel – nem pedig levezetési-célzattal. A megőrzött víz ugyanis lassanként beivódik a talajba, s alanti horizontális-terjedésével csökkenti az aszály-jelenségeket a víz-befogadóktól távolabbi területeken is – még akkor is amikor a víz-befogadó területek időlegesen/átmenetileg kiszáradnak, hiszen ekkorra a vízzel-feltöltődött talaj már őrzi a befogadókból kapott víz zömét.

Ezt kínálja – némiképp explicitebben – a Terv-javaslat „folyó-szakaszolási” eleme. Kombináltan a központi energiaellátó-rendszerbe nem/nehezen befogható napelem-parkok által hektikusan-termelt energia célirányos hasznosításával, a feladat kiterjesztésére.

Tehát, az a Hazánk múltbeli víz-borította állapotát tükrözni próbáló un. „pocsolyatérkép” alaposan átértékelendő. A vizeknek (a jelzett átgondolások mellett) visszaadott terület – az ezáltal automatikusan nyújtott belvíz/aszály csökkentő garanciák mellett – ráadásul nem is áldozat, hanem extra-nyereséggel is kecsegtet. A jelentősen megnövekedett vízfelület szükségtelenné teheti az intenzív halastavi-gazdálkodást*, hiszen az új vízborított-régiókban beálló Természeti-egyensúly kínálni fogja a régről dokumentált hazai halbőséget.

* Arra nézve hogy az intenzív halgazdálkodás miféle káros kísérő-effektusokkal jár, több helyütt kitér a hivatalos Tervezet maga is, melyek 1-2 pontjára mi is reflektálunk alább.

3.) A fenti súlyos problémák felvetését követően (és a rájuk mégis könnyűszerrel-adható válaszok felismerésének a hiányában) a Tervezet összeállítói a következővel képesek traktálni a nagyérdeműt (p46):

Azt ugye felesleges megkérdezni hogy ennek vajon mi-köze a vízgazdálkodáshoz; legfeljebb az vetődhet fel, megválaszolatlanul, hogy kinek a debil rokona lehetett az aki miatt ezt be kellett oda iktatni?

4.) Öntözési-nonszensz bemutató.

Helyezzük egymás közelségébe a Tervezet két kijelentését: p33 „[a Tisza] Jellemző vízhozama Szegednél kisvízkor 170, középvízkor 800, nagyvízkor 3400 m³/s.”; p47 „2017-ben 69195 hektáron 124 millió m³ vizet öntöztek ki a gazdálkodók, 2018-ban 67862 hektáron 119 millió m³-t, míg 2019-ben 76264 hektáron 131 millió m³-t. Az öntözött terület 83-84 százaléka az Alföldön található…”.

Mivel a három sorolt év öntözési-adatai nagyjából egyezőek, a 2017. évet reprezentatívnak véve a beavatkozás az érintett-területeken 124*10⁶ m³/691*10⁶ m²=0,18 m extra-csapadékot jelentene. HA eltekintenénk a párolgási-veszteségektől – de nem tehetjük. Az öntözés ugyanis éppen a legforróbb csapadék-nélküli időszak szárazságán lenne hivatott enyhíteni, amikor pedig a kiöntözésre-kerülő víz jelentős-hányada még a talajba-szívódás előtt azonnal elpárolog. A valóságban tehát a 18 cm-ből jó ha 5 cm hasznosul. A nettó-eredmény a föld-alóli öntözés-kivéttel tehát ~13 cm-rel ekvivalens talajvíz elherdálása. Mégsem vehető biztosra hogy ez sokaknál azonnal kiveri a biztosítékot, főleg ha a hidrológusok tovább nyugtatgathatnak: a hiány jelentéktelen, hiszen a földalatti vízbázisaink hatalmasak. Elfeledve rámutatni arra a részletre, hogy a mélyebben-fekvő területek alatti vízbázisok amiatt érzéketlenebbek a pazarló vízkivétre mert oda utánpótlásként becsorog a magasabban-fekvő területek szűkösebb talajvízkészlete, s ennek következtében OTT fog kicsúcsosodni a probléma.

De kaphatunk az elöntözött 124 millió m³ víz érzékeltetésére szemléletesebb képet is:

i) Ha a Tiszát egész évben „középvíz” állapot jellemezné, akkor 124 millió m³ 1,78 nap alatt folyna rajta keresztül (Szegednél). Ekkora vízkivét tehát azzal lenne ekvivalens, mintha a Tisza medre szűk két napig száraz lenne. S mivel a leírt öntözési-gyakorlat 84%-a az Alföldön zajlott, a képen nem is kellene sokat helyesbíteni.

ii) Talán csak annyit, hogy Szegedtől fölfelé haladva a folyamon annak vízhozama értelemszerűen csökken (hiszen rendre elmaradnak a betorkolló folyók vízhozamai), ekként a 124 millió m³ vízkivét a Tiszabecsi kb. negyedakkora vízhozammal[8] számolva már 7,2 napnyi hosszúságú százaz Tisza-fenékkel is párosítható.

iii). Illetve még annyit, hogy amikor ténylegesen öntözni kék’, akkor a Tisza vízhozama bizony nem „közepes”, hanem alacsony.[9] Amihez negyedakkora, 200 m³/s vízhozam-érték tartozik. Így a Tisza lenti-régióiban ~7 napnyi száraz mederfenék-állapotot lehet magunk elé képzelni, míg fentebb ez akár 28 napra is rúgna.

iv) S tegyük hozzá rögtön, hogy a fenti öntözési-eredményen felbuzdulva [tehát hogy 692 km² terület feltalaja 18-13=5 cm effektív víztöbblettel bírjon] a tervezőasztali-gondolat bódultan épp azirányba lódul, hogy tízszerezzük meg az öntözött területeket. No, akkortól válnak ezek a most papírízű virtuális száraz-mederfenekű napok valós fenyegetéssé.

Megkockáztatom a kijelentést: Aki efféle gyakorlattal él, arról aligha hihető hogy 93,000 km² vízgazdálkodásának felelősséggel-bíró gazdája lehessen. Az ilyen koponyákban soha nem fog felmerülni a Terv-javaslat elemzésben vázolt „folyó-szakaszolás” elkerülhetetlen kívánalma. Ami automatikusan intézné a folyómedrekben a beívódó fölös-víz horizontális-szétterjedésével a távolabbi-vidékek talajvízszint-emelkedését. Aminek hatására megnövekszik ott a kapilláris-feláramlás; ami azonban csak akkor vezet effektív/jelentékeny víz-felhalmozódáshoz a talaj felszín-közeli termő-rétegeiben, ha ott megnövekedett humusz-szinttel találkozik.[10] Így függenek össze, egymást nem akadályozóan hanem segítően, az Ökotáj-szemlélet, a nagybani-mezőgazdaságot érdemben a fenntartható útra terelő TMMG agrár-technika, a Vízgazd nagyobb rendezőelvén belül.[11]

5.) Az öntözési-vízpazarlás pedigrére-éhes gyakorlatára mesterfokon erősít rá az intenzív-haltenyésztés – amennyiben a Tervezet p49 alatti ábrája adatai hitelt-érdemlők:

A pazarlás erősítésén túl, az intenzív-haltenyésztés a szennyezőanyag-termelés „megtermelésében” is vagányul teljesít. A teljesség igénye nélkül ide csupán azt az aspektust idézem be, amit a Tervezet így rögzít: p124 „A takarmányként bejutatott tápanyagoknak csak viszonylag kis hányada hasznosul a haltermelés során, így a fel nem használt tápanyagok a rendszerben felhalmozódnak, ami vízminőség-romláshoz vezet.” Amivel gördülékenyen átcsúsztunk az 1.) alatt nevesített két alap-probléma egyikéből (túlzott vízhasználat) a másikba (szennyezünk ezerrel). Figyelmünket néhány tétel erejéig hát ebbe a szennyezési-irányba fordítjuk.

6.) A szennyezések pontosítása adott-esetben ténylegesen egyre nagyobb feladat lehet, hiszen a potenciális szennyezőanyagok sora mindegyre csak növekszik. Ezen úgy próbál úrrá lenni egy szektorbeli csoportosulás, hogy a szennyező-anyagokat ténylegesen és pozitívan minősítő fizikai és kémiai paraméterek helyett un. biológiai-paramétereket vezet be (p291-től).* Amiket könnyű ugyan sétálgatva vizuálisan megfigyelni, majd legott végtelen-változatosan színes-táblázatokba sikeríteni – csupán a kiötlött következtetései és korrelációi alkalmatlanok bármire is.

Ugyanis bármiféle-állapothoz tartozni fog egy bizonyos Természeti-megvalósulás. Aminek vizuális „biológiai-képe” nem ad biztos támpontot arra hogy mi is rejlik mögötte: a Természet változatosságának egyik furcsa bugyra, vagy általunk előidézett szennyeződés. Erre csakis a konkrét fizikai/kémiai paraméterek adhatnak útmutatást. (Csakhát, azokat mérni [pláne hitelességgel] már nem elég a sétafikálás.)

* Majd erre „módszertant” alapoz. Amelynek bonyodalmas lépései arra kiválóan alkalmasak hogy a minősítés lényege megfoghatatlanná váljék. Viszont ezt a hiányt élénk diagramok sokaságával igyekszik pótolni.

7.) Kezdjük a Tervezetnek a szennyezőkre tett megállapításai sorát azzal, amit leghűebben az adat-pofáraesés megjelölés adhat vissza, hogy azután már kilábalásnak tessék az adat-hiteltelenség és az adat-következmény meg-nemértése mint a Tervezet rögzített mérföldkövei.

a) Az egymás-melletti 3-2. ábra és 3-2. táblázat (p113) 2018. évi összes-nitrogén adatait érdemes szemügyre venni. Az ábrán ez becsülhetően 6 ezer t/év alatti, a táblázat pedig precízen 8852 t/év kibocsátott terhelést jelöl. Márpedig a két tétel azonos dologra vonatkozik a megjelölés szerint. Pontosabban, a 3-2. ábra adatai némileg nagyobbak kellenének legyenek a 3-2. táblázat adatainál, hiszen működik egynehány olyan szennyvíztisztító-telep amely nem a felszíni-vizekbe ürít, hanem „természetközeli” megoldással réteken szivárogtatja a talajba a végvizeit.

b) Megvallom, nehezemre esik tartalommal feltöltenem a Tervezet 3-6. táblázata adatait (p119):

Ugyan mi eredményezhet 100 fölötti KOI értéket az Energiaipari vizhasználatkor? Hacsaknem szándékos vagy hanyag olaj-elcsurgatás, célzottan az élővizekbe. De az már végképp magyarázhatatlan, hogy az Energiaipar ΣP és ΣN mutatói 6-12-szer rosszabbak a Halgazdálkodásénál – annál ami 5.) alatt a Tervezet által is keményen minősítve lett.

c) p112: „A szennyvíztisztító telepek hatékonyságát a nitrogén és foszfor eltávolítás (tápanyag-eltávolítás) vizsgálata alapján értékelik. 2018. decemberi 31-i állapot szerinti eltávolítási hatásfokok a N esetében: 83 %, míg a P esetében: 87 %”

A bősz állítás – ha azt a szennyezési-okuláré helyes-oldaláról szemléljük – voltaképp azt jelenti, hogy az összes kibocsátott N és P 17 ill. 13%-a folyamatosan az élővizekben landol. Csoda-e a környezet átalakulása folyamata?

d) És hogy mennyi is az az „összes”, arról támpont nyerhető a Tervezet 3-1. táblázatából (p113, OKIR adatszolgáltatás 2016-2018):

A számok e csöppnyi tengeréből hivalkodóan kirí a Balatonra vonatkozó kicsinyke ΣP adat: 8 t/év. Azt hogy ennyi mit hoz a konyhára, nem itt fogom kifejteni; helyette bekínálom ezeket:

i) A KTD-VIZIG 2017-2019 időszakra évi 165 tonna átlagos foszforterhelést közöl,

ii) Istvánovics Vera [MTA] 2021. májusában pedig ezt a 165 t értéket (nem-túlzottan explicit kifejtéssel) 80 t/év-re redukálja.[12]

Tény hogy i) és ii) a Balatonba érkező teljes foszfor-mennyiségről szól, de kellően rávilágít arra hogy annak egyetlen-szegmensére vonatkozó kedvezőnek-mutatkozó adat előtérbe-helyezése legfeljebb a megtévesztést szolgálhatja. Különösen ha megkérdőjelezhető, mint ez a 8 t/év is. Hiszen egyedül a Zala-folyóval közvetített foszfor-teher (aminek túlnyomó-hányada a Zala mentén telepített szennyvíztisztítók végvizeiből jövel) ~20 t/évre tehető, még most is.[13] Ha pedig nem efféle végvizek foszfor-tartalmáról lenne szó hanem direkt-foslé tóba-eresztéséről, akkor a 8 t/év rendkívül vastag/elszomorító adat lenne. Szóval, lehetne a komolytalanságnak is határa…

8.) Pénz, de Hová?

Ha valaki kapiskálja már hogy nincs más generális-kiút mint a Terv-javaslat-ban vázolt, akkor tudja: ahhoz tényleg kell majd forrás, nem is kevés. Ehhez képest lássuk mit javall a Tervezet, mikor a pénz elköltése felől közelít (p479-480):

i) Szennyvízelvezetés és –tisztítás: 31+231+20= 282 Milliárd Ft,

ii) Fenntartható vízgazdálkodás (csapadékvíz-gazdálkodás): 98+10 Milliárd Ft,;
„Zöld város kialakítása”: 73+51 Milliárd Ft.

Akik képesek voltak a Vízgazda-rendszer nyomdokán eddig megtett feltárásaim követni, azoknak vitán felül világos: a művi szennyvíztisztítás gyakorlata éppenséggel nem fejlesztendő és terjesztendő lenne, hanem mihamarabb lecserélendő; a csapadékvíz-gazdálkodás ködös elképzeléseit pedig egyedül a Teleső-rendszerrel lehetne értelmes irányba terelni.

Magyarul: a 282+232=514 Milliárd Ft a megjelölt irányokba kidobott és elherdált pénz.

9.) Egy körültekintő intézkedés

Pontosabban: körbe-tekintő. Miként a vak toporog a többsávos forgalmas út szélén a járdán, aki füleli a számára érthetetlen de veszélyt-jelző zajokat ám az átkeléshez nekivágni már nem mer. A Tervezet 6.11-es intézkedése (p509), körbe-tekintvén a „vízfolyások túl mély medrének, illetve a lesüllyedt kis- és középvízszintek valamint az ezekkel összefüggő talajvízszintek emelése” problematikája felett, ekként vélekedik:

 „Az alkalmazott megoldások három csoportba sorolhatók:

i) Mederszint emelés fenékgátakkal és fenékbordákkal, a közöttük levő meder feliszapoltatásával (a mederszint emelkedésével együtt a vízszint is emelkedik)

ii) Vízszintemelés duzzasztással (a medersüllyedésnek megfelelő mértékű duzzasztás szintén emeli a vízszintet)

iii) Máshonnan kotort anyagból történő mederfeltöltés (a mederfenék szintje és a vízszint is emelkedik)”

Miknek kapcsán – ha a tüsténkedő intézkedők figyelmébe már nem ajánlhatjuk – az Olvasók higgadtan átgondolhatják:

A fenékgátak és fenékbordák még fenék-oldalbordák nélkül is fenekestül fel fogják borítani a hajózási-körülményeket… mindaddig amíg azok mindegyike a meder (remélt) feliszapolódásával el nem tűnik, halott műtárggyá válik. Megjegyzendő, hogy az ekként megemelt-vízszintű mederszakasz alatti folyásban, a feliszapolódó fenék-akármi legvégén kialakuló fenékmagasság-változás következtében felgyorsuló áramlással további meder-bevágódás áll elő. Amit orvosolni csakis a fenékbordázás folyamatossá tételével lehet: lefelé, az egész folyamszakaszon. Ami biztos hogy nem olcsó, de az is hogy teljességgel felesleges. Ugyanis mind a feliszapolódást mind a vízszint-emelkedést egy-csapásra kínálná a folyam szakaszolásos-duzzasztása. [Ha még esetemben is tolerálható az ismétlés: ld. Terv-javaslat] Ez ugyan ii) alatt kapott említést, de teret a megvalósításra semmiképp. Fúrják mindenünnen, még onnan is hogy a duzzasztás majd feliszapolódást fog magával hozni. Azt a feliszapolódást, amit az i) alatti intézkedés-variáns megcélzott pozitívumaként csupán folyamfenéki halott műtárgyak többszáz-kilométeres sorozatába invesztálással lehetne kiváltani. Az intézkedés kotorékában helyet kapott az abszurd is: iii) „kotrás és töltés” víziója elő-sötétlésekor ugyanis már nem gondolkodik az ember, hanem sír vagy kínjában röhög.

10.) A probléma-kezelés végletes elbürokratizálódását jelzi félreérthetetlenül ez a kettősség: Míg észlelni is képtelenek hogy a Vízgazda-rendszer, átgondolt ám egyszerű mesterfogásaival, a jelenlegi problémák zömét nemcsak megoldja de azonnali előnyökre is lenne képes fordítani, addig a fizikai-valóság előnyös-irányú megváltozását a jogalkotástól várják (p569), feléjük tolva a tennivalókat, mintha az ott megszült szó-mágiák, szülőik és alkalmazóik elől a Természet megrettenve és fejet hajtva meghátrálna.

Ezt az összefonódást nem szívesen részletezném, mert hihetetlenül lelombozó az a minden-méretet felülmúló bornírt zagyvaság amit paragrafusokként tartanak számon, s külön kötetet töltene meg ha itt trancsírozni kezdeném bármelyik hatályosan ránk-nehezülő agyszüleményét. Legyen elég annyi, hogy nyilvánvalóan értelmetlenség talpalgatni egy alapjaiban is rossz törvényt, pláne nem olyasmivel ami a helytelen irányba végezne terelést.

i) Miként a talajterhelési-törvény[13] bírságolási-díjtételei enyhe felpuhítása, amennyiben a delikvens feladja állásait és szolgamód ráköt a közcsatornára. Ami elvezeti a vizét a szennyvíztisztítóba. Aminek a bűneiről már lerántottuk a leplet.[14]

ii) De az is nyilvánvaló, hogy semmi nem fog megvalósulni abból ha paragrafusokba foglalják: „A település állami támogatást kap, ha lépéseket tesz a vízvisszatartásra, hasznosításra… ill. ez irányú ösztönzőket biztosít az ingatlan tulajdonosok számára is”. [Mindkét indítvány: p569]
Már amiatt sem mert ez szöges ellentétben áll az előző i) elképzeléssel: hiszen ha víz-visszatartással élek és azt még hasznosítom is [és ezek lennének a mindenkori-VGT fundamentális céljai!], akkor éppenséggel a Vízgazda-rendszert működtetem – ami pedig:

·     A vezérlőpulton matatók közt nem ismert,

·     Elemei nem-támogatottak,

·     NEM kívánja a művi szennyvíztisztítást.

11.) A záráshoz méltó, csattanósan rövid üzenethez a Tervezetben p579-re kell lapozzunk. Ott a paradigmaváltás hat év alatti testet-öltése jellemzésére ez a kínálat:

A vízproblémák jelentős részének kiváltó oka a hagyományos vízgazdálkodáson KÍVÜLI.

A rendkívül eredeti, deklaráltan para-gyökerű meglátás[15] szerint tehát a hagyományos-vízgazdálkodás [mármint az eddigi, a bajainkhoz vezető] nem kiváltó oka a vízproblémáinknak; miáltal a jelenlegi-gyakorlat hófehér-lelkiismerettel tovább folytatható. A bajok tehát máshonnan kell jöttenek. Csak találgathatunk: ezotéria, földönkívüliek?

A végletes kiforratlanság mellett az ötlettelenség vastag ködét is tapintani lehet a lefektetett kutatási-direktívában: „Az elsődleges cél az összehangolt kutatói munka megkezdéséhez egy országos léptékű, átfogó, multidiszciplináris tudományos kutatási program kidolgozása, amely lehetővé teszi a hazai víztudományok prioritásainak meghatározását, továbbá egy olyan multidiszciplináris hálózat létrehozása, amely a mérnöki területektől az ökológián át a társadalomtudományokig összehangolja a főbb hazai kutatóműhelyek munkáját.” Ami a verbális töltelékek sallangjaitól eltekintve tökugyanaz mint ami 2016-ban is elhangzott már, az Országos Vízprogram indításakor. A haladás azóta tehát nem lépett túl a verbalitás keretein.

Az előrevetített tartalom megtapogatásához pedig haladjunk lépésről-lépésre:

a) Megkezdeni – de MIT?

b) Hát kidolgozni egy kutatási-programot – de MIFÉLÉT?

c) Ami lehetővé tesz meghatározásokat. – No és, attól ugyan mi fog moccanni?

No meg

d) Létrehozni – MIT IS?

e) Hálózatot – MINEK?

f) Hát hogy összehangolja a munkát. – MELYIKET?

g) Hát azt no, amit a) alatt meg kellene kezdeni… [Cirkusz circulus]

Kétségtelenül modortalanság veszett hülyeségnek nevezni azt ami az, de közös Jövőnk érdekében ennyit bevállalnom csekélység.

III.) Hozzászólásaim

A VGT3 II web-konferencia 9 napon át tartott, aminek két napján vettem aktívan részt. Az 1. nap anyagához előzetesen-beküldött kérdésekkel, majd az élőadásba bekapcsolódóan az un. chat-ablakban elhelyezett megjegyzéseimmel igyekeztem rámutatni alapvető hiányosságokra és félreértésekre. A második alkalommal már csak a chat-ablakban vétettem magam észre.

A) Az első-napi, „A VGT3 bemutatása” c. (előzetesen átböngészhető) anyaghoz oldalszám-szerint kapcsolódó előzetesen-feltett kérdéseim:

1.) p4: Az 1995. évi LIII. törvény-hez.

Ugyan miféle „szabályozás” az, ahol „ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása” [1.§(1)] és „a méltányos teherviselés elve” [1.§(2)] törvényi cél-megjelölések a paragrafusok előrehaladtával átcsúsznak ezekbe [2.§ redundanciája feloldásával és köznapi-nyelvre fordításával]: „MINDENKIRE vonatkozik, BÁRMIT is csinál” ?

Melynek következménye ekként tömöríthető: „Potenciális törvényszegéssé vált maga az Élet”.

Az eseti döntéseket pedig olyanok kezébe teszi, akik a jogon kívül semmit nem ismernek
(„E törvény hatálybalépését követően törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet határozhat meg környezethasználatnak minősülő tevékenységet” [5.§]) ?

Holott ez az alapozó-törvény is már olyan fogalmakkal operál mint „a leghatékonyabb megoldások” és „az elérhető legjobb technika”, beleértve hogy mindez „a mindenkori tudományos ismeretek alapján” ítélendő meg.

Betűhalmaz ez, amely csak gúzsba köthet és ellehetetleníthet minden valóban újszerű megközelítést. Ld. egy rá-épült törvény elemzését precízebben kibontva: T/Örvény

2.) p37: „A szennyvizek problémájának megoldását továbbra is a szennyvíztelepekhez hozzáépítendő puffertározók kialakításában látom.”

Bizonyára nem hallott még a Szürkevíz-ről és a rá alapítható vízhasználatról, sem pedig a jelenlegi szennyvízkezelés szőnyeg-alá söpört problémáiról: ld. Szenny és Víz, BME 425.015.

3.) p66: „Csapadékvíz-gazdálkodás” minden szinten.

Csak használati-víz szintje maradt ki, de az teljesen.

Hiánypótlásnak: http://www.eautarcie.org/hu/03a.html

(Lenne még bőven megjegyeznivalóm, pusztán a 2000 karakter limitál…)

Nem lenne helyénvaló ha elhallgatnám, hogy a szesszió végén tényleg kaptam személyre-szóló választ.* Az érdemi-tartalomra vonatkozást szem előtt tartva, egyetlen kapott reflexiót emelnék ki. Miszerint odafenn igenis ismerik a Szürkevizet, s az a Tervezet anyagában több helyütt is fellelhető. Nos, ennek valóságtartalmát ma is bárki ellenőrizheti. A pdf-ként letölthető 645 oldalas dokumentumban a szoftver beépített-keresője egyetlen találatot sem ad a „szürkevízre”. A „szürke” szóra is csupán 6 db-ot, amiből 5 helyütt a szó azt a jelentést hordozza hogy ismeretlen/feltáratlan.

* Ezeket majd vissza lehet hallgatni – ígéret szerint.

(A chat-ablakban: „from Ildikó Czeglédi (privately):    10:21 AM Videofelvétel is készül a fórumról, ami a végleges VGT3 megjelenéséig (2021 év vége) visszanézhető lesz a fórumok internetes felületén”

B) Az első-napi konferencia zajlása közben megfogalmazódott közlendőim (valójában az EGÉSZ tervezetet illetően)

1.) Ha jobban odafülelünk, az egész monstre-vállalkozás nem más, mint „keretirányelvekhez történő igazodás”, időről-időre ismétlődően. Amit külföldi „agytrösztök” diktálnak, de amiben nem látszik (és aminek mindeddig nem része) semmiféle innovatív koncepció vagy lépés.

Különösen nem látszik efféle sem a szennyvíztisztítás terén (ahol éppenséggel egy újabb probléma érzékelteti a jelenlétét: xenobiotikumok minden élővízben), sem a csapadékkal történő gazdálkodás terén (ez [az esővíz] is csupán eliminálandó problémaként látszik megjelenni).

Ugyanakkor mindkettőre értelmes, ésszerű, és gazdaságos megoldást kínálnak az Országh József vegyész-professzor Vízgazda-rendszerén belüli elemek: Miért használunk száraz toalettet? és
Esővíz hasznosítás a TELESŐ rendszer szerint.

A xenobiotikum problematikáját a megoldás szintjén mutatja be a Drogok: Ártalmatlanítás  írás, míg figyelmeztetőként szolgál ugyanerre az Öngól, MINDENÁRON . A szennyvíz-kérdés hitelesen zéró-szennyezéssé válásának módját pedig ez a technológia kínálná: Szürkevíz .

2.) Tipikus handabanda a „zéró-kibocsátás” emlegetése – mindaddig amíg a szennyezési-források száma és kibocsátási-volumene egyre csak növekszik.

A szennyvíztisztító-telepek azon pozitívnak-beállított tulajdonságai, miszerint 83 ill. 87%-ban eltávolítják a ƩN+ƩP tartalmat, egyben azt is jelenti hogy a maradék 17 ill. 13% kibocsátás effektíve az élővizekben landol. Márpedig a hibás trend további folytatása a jelenlegi tervezetnek is része: további szennyvíztisztítók létesítése az Önök délibábos reménye.

A Vízgazda-rendszerhez igazodó megvalósítás és 20 db legálisan-működő szennyvíztisztító-telep kvantitatív mutatói összevetését és elemzését lehet nyomonkövetni és mérlegelni a következő két írásból: Tisztán-látás , TREND .

3.) Ha a klímaváltozás okai mögött ~80-ban a vizek állnak [Ez RÉSZE az Önök korábbi felhívása megfogalmazásának – amivel messzemenően egyet is értek.], akkor elegendő lenne a víz-kérdés rendbetételére összpontosítani. Azon belül visszatérni arra, „hogyan is befolyásolja a vizeinket a klímaváltozás” céltalan kóborlás.

Persze, átgondolt távlati-koncepció mentén, nem „kifestő-képeskönyvi” illusztrációkat potyogtatva. Mind az árvíz mind az aszály adekvát kezelését adhatná (egyebek mellett) a tényleges átalakítás, amint azt a Terv-javaslat  részletezi.

4.) Rengeteg szó esik az „öntözés” gyakorlatának a felelevenítéséről, kiszélesítéséről. Mintha alapkoncepciókkal sem lennének a vízügynél tisztában: Öntözés .

5.) Ezernyi helyen történik utalás leendő további szabályozásokra – mintha azok lennének a csodafegyverek.

Ha valaki nem tudná, jelzem: A vizeket, talajt, klímát igazgató fizikai –és kémiai történések halmazának NINCS közös eleme a Jog semmilyen felépítményével.

Azt hogy micsoda maszatolás történik környezetvédelmi-indíttatású jogalkotás keretében, meglehetős mélységig feltárja a T/Örvény.

Ezekre a felvetéseimre az élőműsorban nem érkezett válasz, amit nem is vettem zokon. Az hogy reagálhassanak bármelyikükre, ugyanis sok teendőt kíván. Kezdetnek: elolvasni a bekínált tartalmakat, megérteni a bennük-foglaltakat, összevetni azt azzal amit eddig tudásnak véltek. Ha ezt mind sikerrel megtennék, s a szükséges irányba lépnének, talán nem is lenne szükség további végétékre.

C) Második bejelentkezésemkor már csak a chat-ablakba írtam – amit tehát minden résztvevő láthatott, figyelhetett. A megjegyzéseim ezúttal is a szesszió elé megírt hivatalos-anyaghoz kapcsolódtak [Szennyvízelvezetés, Szennyvíztisztítás (2021-09-01)] – amiket így módomban állt előzetes átgondolások szerint megfogalmazni.

p2: „A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK számú Irányelv… Az Irányelvben meghatározott kötelezettségek végrehajtása érdekében lépett hatályba hazánkban a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program…”

Hogyan lesz az EU által javallott és elvárt „KEZELÉSBŐL” idehaza mereven-elrendelt „TISZTÍTÁS”? Valaki nem érteni ángol? Abból hogy valaki félre HALLOTT valamit, nem szükséges hogy idehaza előálljon haptákban közszemlére egy HALOTT.

MINDEN más [ugyanis] „kezelés” ill. „tisztítás” esetén.

Megállapítható hát: már a kezdetekkor a téves-irányba indultak. Ahonnan az egyedüli korrekció a visszafordulást követő eredetileg helyes irányba indulás. (Sajnos, óriási késedelemmel, és rengeteg hátrahagyott kártétellel… Feltárás: Szenny és Víz 2018, hozzáférhetőség: BME 425.015)

p2: „a szennyvíztisztító telepek N- és P-eltávolítási hatásfoka 83% és 87% volt Magyarországon.”

Ez egyszerűen NEM IGAZ. A téli-időszak több-hónapnyi időtartamára praktikusan nincs is rögzített kibocsátási-határérték a nitrogén-formákra. A nitrifikáció hatékonyságáért felelős Nitrobakter aktivitása/működése ugyanis 12^oC alatt szinte teljesen megszűnik. Egyéb huncutságokért: SZÖRNY.

p3: „az elöregedő hálózatok egyre nagyobb kihívást jelentenek. Az üzemeltetési tapasztalatok azt mutatják, hogy a csatorna meghibásodások száma növekvő tendenciát mutat.”

Akkor tényleg az lenne az üdvösséges menekülőút hogy fektessenek a föld-alá még-további csatorna-kilométereket? Jelzem: léteznek működőképes hálózat-független megoldások a kommunális használtvíz kezelésére is…

Lehetne szembesülni a vidéki ill. külvárosi viszonylatban jobb paraméterekkel működtethető rendszer mutatóival: a) pillanatkép (Tisztán-látás) b) egy-éves (Elmúlt 1 év) és c) hosszabb távlat (TREND).

p3: „A 2000 LE alatti kistelepülések esetében több műszaki megoldás is alkalmazható a szakszerű szennyvízelvezetést és tisztítást illetően, melyek megállapításához szükséges a gazdaságossági, környezeti és műszaki szempontok figyelembevétele. A megvalósulás történhet pl. a meglévő szennyvízelvezetési agglomerációkhoz történő csatlakozással, kistelepülések alkotta új agglomerációk kialakításával, illetve egyedi kisberendezések telepítésével.”

A háromféle prognosztizált választék közül kettő hozza a már megismert (és megoldatlan) problémákat. A harmadik, az „egyedi kisberendezések” mitikus-ismeretlenje pedig kellő-átvilágítást kaphat innen: Zsákutcák.

Ami pedig a „gazdaságossági”, „környezeti” és „műszaki” szempontokat illeti, azokban nincs versenytársa a Vízgazdai-elvű megvalósításoknak. (Persze, nehéz ezt elképzelni annak aki nem is hallott ezügyben semmiről; akinek eszméjét mindenestül fogva-tartja a szennyvíztelepi-zakatolás.)

p4: Ha „A Szennyvíz irányelv megvalósítása önmagában számos víztestnél nem elég a jó állapot elérésére”, akkor hogyan képzelik hogy segíteni fog ezen a „Szennyvíztisztító telepek építése és korszerűsítése 1. intézkedési csomag.”???

Netán a csomag része „A logika mint illegitim alkotó a szennyvízügyes tervezgetésben”?

És ugyan mit akarnának „korszerűsíteni”, mikor gazdag-Nyugaton is megoldatlan a xenobiotikumok szennyvízből való eltávolítása? Ez a feladat egészen más szemléletet és hozzáállást kíván: Drogok: Ártalmatlanítás.

p6: „1.3.b Tisztított Szennyvíz hasznosítása.   A szennyvízhasznosítás a VGT3-ban kimagasló jelentőségű intézkedés, jelentősége nő.”

Amennyiben a Bitesz/Ligetvári társulat koncepciója áterőltetéséről lenne szó, úgy annak az alkímiánál is sötétebb tudománytalanságát lásd Siralomkönyv 18. lábjegyzetében kibontva.

Aminek viszont ténylegesen kimagasló-lehetősége lenne, az a minden probléma nélkül felhasználható Szürkevíz. Ami ugyanannak az eltérő vízgazdálkodásnak a természetes terméke, amely magát a szennyvíztisztítást is szükségtelenné tenné.

p6: „21.10 intézkedés a csatornahálózatok rekonstrukciója… A megrongálódott hálózatból a szennyvíz-kiszivárgás csökkentése, és ezzel a felszín alatti vizek veszélyeztetettségének és a közegészségügyi kockázatnak a mérséklése.”

Tehát nem-vitás, hogy megy a foslé a föld-alá, rendesen – és még csak képünk sincs róla. Mintha nem ez lett volna az elsődleges célja a mátkaságnak, a gigászi-összegeket felemésztő csatornázási-projektekkel összekötött szennyvízipari áttérésnek.

Ehhez képest a Szürkevizem talajba-szivárogtatása ill. elöntözése [ami messze-tisztább ügy, mint az irományban előbb pozitív-célkitűzésként említett „Tisztított Szennyvíz hasznosítása”] a terciámon
(víz-megőrzési célzattal [!!!]) törvényi-büntetésben részesül, minden évben, komoly anyagi-teher vonzattal.

Miféle víz-ügyetlen Jövő felé is rohanunk, „szakmai” vezetéssel?

p6: „21.11: Kommunális szennyvíz felszíni befogadóba történő illegális bevezetésének megszüntetése”

Azt hittem eddig hogy ez közönséges bűncselekmény; nem a VGT része. De mint látom a körültekintő-tervezet erre megy ki, ezt reméli: „a hatósági feladatok mellett az üzemeltetői oldalról szemléletváltást, a környezet tudatosság emelését és alkalmazását.”

Szép és megható. Törölgetem is a könnyeimet miközben kötelezően lepengetem a törvényileg morbidan-megindokolt „talajterhelési-díjat” azon Szürkevizem után, aminek a vízháztartási és környezetvédelmi haszna éppen paritásban lenne azzal, ami Önöknél megfogalmazva rendkívül ködös [ld. fentebb (p6 első tétele)], és még csak a távoli-jövő zenéje.

Csak közben semlegesíteni kell azon nemrégiben hatóságilag-igazoltan feltárt tény zavaró voltát, miszerint pl. a Gyálai Holt-Tisza kármentesítési-projekt előtt álló Feketebögéjébe [HOLT-Tisza]
a virágokat és primőrt termelő Floratom Kft. úgy engedi a 600 KOI-val jellemzett fűtésre-használt termálvizét, hogy ahhoz szépecskén hozzácsorgatja a dolgozói szarosvizét is…

Netán az lesz a szakmai előrelépés/áthidalás, hogy az értelmező-szótárban bővítésre kerül a „kettős-mérce” címszó?

Ezúttal a prompt felvetéseimre is kaptam élő-választ, éspedig a p2 alatti N+P eltávolítás számadatait kritizálóra. Mégpedig azt hogy de igenis korrektek a feltüntetett számok.

Akkor, most ismételten fel kell tegyem a kérdést, hogy szerintük hogy is van ez:

·     Talán nem helytálló a Nitrobakter 12^oC alatti leállására vonatkozó tudományosan igazolt tény,

·     Vagy pedig a Magyarországi telek +12^oC felettiek?

·     Arra már ne is vesztegessük az időt, hogy vajh mi a különbség a szennyvíztisztító-telepek eseti-viszonylatban demonstrált N+P eltávolítási hatásfoka, valamint az üzemszerűen megvalósuló között – főként ha a lezúduló zápor miatt szélesre kell tárni a szennyvíztisztító-mű áteresztő-kapuit.

De, hogy dicsérő szó is essék:

Megható ez az eltökélt buzgalom, amivel nekiindul a tornacipős gárda hogy megmássza az előttük tornyosuló függőleges falat. (Nem is észlelve, hogy más már barátságos-átjárót vágott a falon túlra – igaz, kicsivel odébb.)

Bár ezt az 5 évente ismétlődő kalandjukat inkább ahhoz a túrázóéhoz hasonlítanám, aki úgy akar minél teljesebb ismeretekhez jutni hogy eltökélten körbegyalogolja a Földet. Ámde aki a navigáláshoz mindössze egyetlen biztos támponttal bír: a Nap Keleten kél.

Napkeltekor hát elindul a Nap irányába, s a Napra szegezve a tekintetét gyalogol fáradhatatlanul, míg a Nap a látóhatár mögé bukik. Onnantól a gyaloglása további irányát a nyakában-lógó tablet szerinti Nap-helyzet szabja meg. S gyalogol ekként rendületlenül. Mígnem feltűnik neki hogy egy ideje mintha már ismert terepen járna. Úgy véli hát, megérkezett: körbejárta a Földet.

Amiből annyi kétségtelen, hogy körbe-járt. Ámde mint a holdkóros. Minden áldott nap megtéve ugyanazt a kicsinyke kört, mígnem elérkezett a „felfedezéséhez”. Amit most megosztana velünk – mint a Bölcsek Kövét. S tenné ezt 5 év múlva is…

2021. szeptember 21.           Fuggerth Endre

Vissza a Tartalomra…

---

[1] Az 5 évvel ezelőtti esemény (VGT2) hasonló „társadalmasító” felhívására is sokan mozdultak. Későn észlelve a lehetőséget, magam már lecsúsztam az aktív részvételről, csupán a lezárt-állapotot regisztráltam. Akkoriban a külső-javaslattevők beküldött-anyagai is tallózhatók voltak bárki érdeklődő számára. Így találtam rá többek között Balogh Péter írásaira is [http://www4.vizugy.hu/taxonomy/term/600]*, melyek röviden is világos útmutatással szolgáltak a kívánatos jobbítás irányába.

A mostani alkalomra (VGT3) készülően, levélváltással megkérdeztem tőle: kaptak-e a beküldött javaslatai bármiféle értékelést odaföntről? Azt kellett megtudnom hogy még viszontválaszra sem méltatták. Ezzel a cseppet sem bíztató jövőképpel vágtam neki, hogy az új és súlyosbodó vízgazdálkodási-helyzethez rendelhető egyre-romló mutatók mellé tegyem azt a lámpást [Terv-javaslat], amely a hibák gyökerére rávilágításon túl a kiutat is képes mutatni.

* Míg a 2020 derekán a VGT3-hoz benyújtott anyagom írásakor még élő volt a Balogh Péter beküldött írásait tartalmazó élőkapocs (ezért is helyeztem azt el az írásom lábjegyzetébe), addig mostanra szőrén-szálán eltűnt.

Így is lehet a Jövőt alakítani: eltüntetni a múlt kínos részleteit, hogy az egyre primitívebben összetákolt friss alkotások üdének tűnjenek, haladást sugározzanak.

[2] Az akkori határidőhöz igazodva – azóta is mindennemű visszajelzés nélkül.

[3] http://www.eautarcie.org/hu/03a.html 

[4] Ld. 4 Elem-i 9. lábjegyzetét.

[5] A Vízgazda 6 főtétele közül ez az első. [Országh József rendszerezésében: http://www.eautarcie.org/hu/02c.html#b ]

[6] A szürkevíz, Országh József tolmácsolásában: http://www.eautarcie.org/hu/04a.html#c 

[7] Ez pedig a Vízgazda 4. főtétele (ld. ref.5)

[8] https://www.ksh.hu/stadat_files/kor/hu/kor0028.html 

[9] Mint még most, kora-őszön is: Hidrológiai adatok, Észlelés: 2021. szeptember 15. Reggeli vízhozam [m³/s]: Tiszabecs 61; Vásárosnamény 92; Záhony 111; Tiszalök-alsó 129; Kisköre-alsó 144; Szolnok 160; Algyő 188; Szeged 239. (https://hydroinfo.hu/tables/tishif.html )

[10] Öntözés

[11] REND

[12] Mindkét adat forrása: https://infostart.hu/tudomany/2021/05/27/foszfor-a-balatonban-a-kutato-nem-egeszen-ugy-latja-mint-a-miniszter 

[13] https://www.blki.hu/sites/default/files/Clement_Adrienne_eloadasa.pdf  5. dia

[14] Bizonyos aspektusainak a bemutatása: T/Örvény

[15] Szenny és Víz (2018, ISBN 978-615-00-3258-0 [https://www.omikk.bme.hu/ 425.015])

[16] A gyökerekről bővebben egy 1994-es munka: A PMO teória (szerk. Liszkay Törtel, magánkiadás)