Terra Preta

 

Terra Preta

a téma felmerülését Rada Zoltánnak köszönhetem

A Trópusok Humusza

À la recherche du terra management perdu

Tartalom

1.) Megközelítés

2.) Időutazás

3.) Tapogatódzás

3.a) A pirogén szén eredete

3.b) A terra pretához vezető életvitel

3.c) A talaj-termelékenység összetevői

4.) A modern analitika tükrében

5) Értelmezések, megfigyelések

6) További gondolatok

7) Tanulságok

1.) Megközelítés

A Természet-átalakításban eltökélten munkálkodó Újkori Czivilizáczió már annyi kárt okozott a Bolygó felszínén, hogy a párhuzamos javító-munkálatokkal sem képes lépést tartani – már amiatt sem, mert az átgondolatlanságok okán majd-minden javító-célú beavatkozásról nemsokra rá kiderül hogy sokkal-inkább rontó-hatású, de abban aztán alapos.

Így nagy a rácsudálkozás azokra a félremagyarázhatatlan feltárásokra, amik ékes-példái annak hogy az ősibb-közösségek képesek voltak mai-elvárások szerint is példátlan termékenységű földek létrehozására a trópusokon: Olyanokra amelyek többszáz-évnyi művelés [ill. annak felhagyása után is] maradó-termékenységgel bírnak, holott abban a környezetben a mai-agrotechnikával dögönyözött-föld minden fejlesztést bevetve is szinte csak sóhajt tud teremni (néhány év múltán).

Mondom mégegyszer, kicsit másképp. A tényekre-hagyatkozó feltárások nyomán kimondható: Bizonyítottan létezik olyan antropogén-beavatkozás, ami előnyére válik a Természetnek.

Azok számára akik már ismerik a Vízgazda-rendszert, a kijelentés magától-értetődő és jelenidejűséget hordoz.* A Terra Pretáról szóló tudósítások viszont azt jelzik, hogy effajta tudatos Természet-építő tevékenység létezett már azokban a korokban is, amiket még nem hatott át sem a Jogi hókusz-pókuszból kreált talajterhelési-díj sem a hulladékgazdálkodási-szabályozás, de amiket nem is pofozott a kereslet-kínálat álarca mögé búvó piacgazdaság tőzsde-általi manipulációja.

* Felmerülhet ennek kapcsán, hogy a múltban-gyökerező Terra Preta jelenség kutatási-láza vajh miért nem ragad át a Vízgazdára? A kulcs meglehet abban a válaszban rejlik amit nemrég adtam erre a kérdésre: Hogyan van az, hogy a tudósok egzaktul képesek megállapítani hogy miben halt meg 10000 évvel ezelőtt egy fáraó? De arra nem tudnak felelni hogy miért halt meg a napokban több gyermek akiket Covid-vakcinákkal oltottak? A válaszom rá, lakonikusan, ez volt: Nem szabadna türelmetlennek lenni az érintetteknek, 10000 év múlva erre is meglesz a válasz…

Megpróbálunk hát mögé-lesni a dolgoknak, értelmezni a kevéske felderített tény alapján amit csak lehet; s ha adódna megszívlelendő konklúzió, nem mulasztjuk el azt közreadni.

Mégha a köz-érdeklődésből ki is rekeszti önmagát mind az Akadémia, mind a Talajaink és Vizeink gazdájává emelt intézményekben meglapuló istentuggya-mihezértő ágensek.[1] Akiket láthatóan nem érdekel semmi önnön sorsukon és jólétük őrzésén túl. Hiszen még arra sem kapták fel a fejüket, hogy létezik (mint felhívtam rá a figyelmet: már 2007 óta) szelektív-módszer a vezetékes-vizeinket adó geológiai-eredetű vizek arzén-mentesítésére[2] – pedig ennek megoldatlansága miatti áldatlan-helyzet közel 1 millió Alföldi honfitársunkat érint. Viszont hírveréssel egybekötötten módfelett dajkálnak több olyan halvaszületett maflaságot, amelynek a sületlenségét átlátni nem igényel magas-oskolát.

Kizárólag a romlatlan-eszűekhöz szólva kísérlem meg irodalmi-példával[3] is megvilágítani ezt az intézményi-idiotizmust.

A hanyatló Római-Birodalom császári-udvarába érkezik a görög feltaláló, aki gőzerővel-hajtott hajó miniatürizált-prototípusát tolva maga előtt igyekszik az idős császár előtt annak előnyeit elmagyarázni. Az utódlási-gondok és a hatalom-átörökítéssel menetrendszerűen-párosuló ármányok és öldöklések elkerülése gondját latolgató császár arca felderül a magyarázat hallatán, midőn abból az államügyek-körül rostokló elméjéhez eljut annyi, hogy az elvet kukta-edényként alkalmazva általa új kulináris-élvezetek fognak előállni megfáradt ínyének. Míg a feltaláló lankadó-türelemmel magyarázza a gőzhajója előnyeit a kuktában-főtt csirke ízeire már nyáladzó császárnak, a mamlasz császári-zabigyerek (Mamiliusz) félreértett kommunikációjától feltüzelt hadvezér és császár-aspiráns (Posztumusz) nekilát a parton közben elkészült gőzhajó megsemmisítésének. Amit sikerrel végre is hajt, bár az avatatlan-kezektől nekilendülő „tűzokádó” hajó eközben lerombolja Posztumusz teljes hadi-flottilláját. – Így érkezhet el a néző ezen morfondírozni: Mi is múlhat a hatalmon, a pozíción, az értelmen: elismeréssel-párosuló felismerés, vagy éppen ezer-évet meghaladó űrbe-taszajtott feledés.

És bárki az írásaimat-elemzéseimet követő-olvasó tisztán láthatja ha nem vak hogy mi mentén dolgozom, ám a jelen felállás és történések tükrében nagyon úgy fest, hogy hasonló leend Országh József Vízgazda-rendszerének is a sorsa. – HA az Akadémián belül csöndeskés palota-forradalmakkal többségbe-került kontraszelektált lúdtalpas-agyú gyülekezet amnéziás hozzáállásán múlik. Amely nyakló nélkül szajkózza a legképtelenebb dolgokat a megértés és annak szándéka mindennemű jele nélkül, s továbbítja ezeket kezeit-mosva mint direktívákat a tanácstalan politikum frontharcosai felé, akik azután asszisztálnak a romláshoz.

2.) Időutazás

A Terra Preta[4] [magyarul: Fekete föld] észlelését, felkutatását, értelmezését, majd hasznosítási-kísérleteit rendkívüli-esetlegességek kísérték. Az Újvilágban csetlő-botló konkvisztádorok, térítők, kutatók évszázadokon keresztül mentek el észrevétlen mellette, s még később is sokáig úgy tekintett Amazóniára az Óvilág technológiai-fölényétől eltelt tudósainak Európa-centrikusságtól pöffeszkedő hada, mint érintetlen vadonra amit nem háborított emberi civilizáció. Amiben csak porszem lehetett Humboldt megfigyelése (akit csodálattal töltött el az őslakosok kolonizáció előtti és utáni nyomai), miszerint [ott] „nem minden erdő őserdő”, ami kortárs-kollegái koponyájába hiába kopogtatott. A fáma úgy tartja, hogy az Amerikai Polgárháború vesztesei közt akadtak szemfülesebbek: sok gazdálkodó a Déli-államokból a jenkivé-válás helyett inkább Brazíliába költözött, ahol 1867 után Confederatos[5] néven váltak ismertté ezen új-telepesek – akik nem voltak szégyenlősek szóba-elegyedni a helybeliekkel, és otthonaikat így terra preta területeken építették fel.

Ezután szinte semmi érdemleges nem történt a területen, mígnem 1903-ban Lipcsében meg nem jelent Friedrich Katzer (1861–1925) klasszikus-értékű munkája az Amazóniai-régió geológiájáról.[6] Katzer 3 éves helyszíni terepmunkája (1895–1898) alapján felismerte ezen talajok szokatlan termékenységét az Amazonas alsó részén. Kijelentette, hogy a régió „kimagasló-gazdagsága a talajban rejlik”, és becslése szerint több mint 50 000 hektár terra preta található Santarémtől délre, a Tapajós és a Curuá Una folyók között. (A későbbi kutatások ezt megerősítették.) Katzer úttörő elemző munkát végzett ezeken a talajokon, aminek eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy ezek keletkezése teljességgel más mint az általa Közép-Európában megismert csernozjom-talajok, merthogy az Amazóniaiak eredete mögött emberi-beavatkozás kell álljon. Megállapította, hogy a terra preta névvel illetett talajok ásványi-maradványok [köztük háztartási cserépedények törmeléke], elszenesedett növényi-anyagok és lebomlott szerves-anyagok bensőséges elegyéből állnak. Több földminta izzítási-vesztesége megkérdőjelezhetetlenül alátámasztotta a Terra Preta magas szervesanyag-tartalmát – ami éles ellentétben állt a szomszédos talajokéval. Eredményei alapján Katzer megfogalmazta azt a sejtést, miszerint ezen hallatlanul-termékeny földek korábbi művelési-technikák eredményei, aminek vonzataként megáll az a feltételezés is hogy a terület a régebbi-korokban akár sűrűn-lakott is lehetett.*

* Katzer munkái – a többször több-nyelven kiadott könyve kivételével – az utókor számára mind elvesztek. Brazíliából visszatérve ugyanis Bosznia-Hercegovinában kapott geológiai-feladatokat, ahol szorgalma és eredményei jogán az intézmény igazgatójává emelkedett, s ahol archivált munkáit nagybecsben őrizték. Mígnem az 1990-es évek Balkáni-háborújában maga az Intézmény cakkumpakk megsemmisült.

3.) Tapogatódzás

Rögzítve lett tehát a kapcsolat a régebbi égetési-tevékenységek és a talaj-alkotó faszén között, valamint megállapításra került hogy ezek a talajok rendkívüli-termékenységüket az eltelt hosszú-idő dacára ma is őrzik. Mindez aligha állhatott elő másképp mint az Európai-beavatkozás előtti idők őslakóinak a mezőgazdasági-tevékenységeként. A termőképesség hosszútávú-fennmaradása ténye viszont egyelőre rejtély maradt. A huszadik század első felében azonban szinte semmi előrelépés nem történt. Sőt, az 1940–1960 időszakban még félreértelmezések is szárnyra kaptak: Az analitikai [kémiai] elemzések komolyabb munkája helyett inkább filozofálgatás zajlott, melynek kútfői szerint a terra preta természeti-eredetű képződmény – ami feltűnő szembe-helyezkedés a korábbi stabil megállapításokkal. Így túlzás nélkül állítható, hogy Katzeré volt az utolsó publikált kémiai elemzés a terra preta tárgykörből Sombroek 1966-os disszertációjáig.[7]

Wim Sombroek (1934-2003) tízéves volt az 1944–45-ös holland éhínség idején, amelyben több mint 10000 ember halt meg. Sombroek családja túlélte, bár a betakarításhoz csak egy zsebkendőnyi földterülete volt a családnak: ami azonban generációkon át végzett gondos kezeléssel lett feljavítva. Megfigyelte még gyerekként, hogy szülei további-módozatokkal is kezelték a földjüket: kiszórták rá a hamut és a salakot az otthoni kandallókból. Az 1950-es években Wim Brazíliába ment, és ott több helyszínen szénporral-gazdagított földdel találkozott: a Terra Pretával. Nem volt még távoli benne az emlék a szülei udvarán látott és megtapasztalt primitív de hatékony talajjavító-módszerről, így érdeklődése tartósan a terra pretára irányult.

A figyelem középpontjába fokozatosan a talaj szokatlan-jellegű széntartalma került, mint ami magyarázatát adhatja nemcsak a kiváló termőképességnek, de annak is hogy az szokatlanul-hosszú ideig fennmarad. Aprólékos kísérleti-munka támasztotta alá, hogy ez a szén-tartalom a kulcsa a jó vízmegtartó-képességnek, ez szolgál tápanyag-raktárként, és ehhez kapcsolódik a talajélethez szükséges mikrobiális-aktivitás. Erről a széntartalomról annyit sikerült az 1990-as évekig megállapítani, hogy annak jelentős-hányada pirogén-eredetű – szemben a mérsékelt-égöv alatti talajok eredendő-termékenységét adó humusza széntartalmával, amely zömében cellulóz és lignin alapú mátrix, pirogén-szénnek mindössze a nyomaival. Két alapvető kérdés [AK] várt ezekután megválaszolásra.

AK.1: Hogyan halmozódhatott fel a talajban olyan rengeteg pirogén szén
amely a terra preta kialakulását hozta?

AK.2: Miben rejlik a terra preta hosszú-időn át megmaradó termékenysége?

3.a) A pirogén szén eredete

Az első kérdésre [AK.1] a válasz részint hipotézisekre támaszkodik, részben azon megfigyelésekre ahogyan az őslakosok kései-leszármazottai teszik a mindennapi-dolgukat a földjeiken, feltehetően mint átörökített-gyakorlatot. Aminek alapvető-része az eltakarítandó szerves-alapú maradékok és hulladékok LASSÚ elégetése, ami a kupac kotrása ill. forgatása nélkül történik – de ugyanezen tüzelési-mód jellemzi az étel-készítésüket is. Így a részleges oxigén-hiány következtében égés helyett egy alacsonyabb-hőfokú lassú-hamvasztás zajlik, mely által az eltakarítandó-anyag széntartalmának csupán egy töredéke ég el CO₂-vé, a maradék pirolitikus-szénként helyben marad. Többezer-éves ilyen gyakorlat pirolitikus-szén felhalmozódása eredményezheti a lokális terra preta kialakulását. Ehhez járulhatott hozzá még az a szántóföldi-gyakorlat, amely a száraz-évszak kezdetén a gyomok felperzselésével járt, ami szintén inkább elszenesedett üszköt* hagyott hátra egyenletes talajborításként nem pedig CO₂-t termelt.

* Ez utóbbi adhatta a mérsékelt-övi csernozjom talajok minimális pirogén-szén tartalmát, amelynek kiváltója ott azonban inkább a természeti-eredetű „szavannatűz” lehetett, a gyakorta-száraz éghajlaton.

De vajon mi vehette rá a terület őslakosait hogy elviseljék az állandóan-füstölgő kupacok bűzét? Merthogy a tökéletlen-égés füstjével szállongó pirolízis-termékek rendkívül-sokfélék, és nemkevés közülük az egészségre is ártalmas – köhög is tőle ma, aki kénytelen elviselni az őszi avarégetési-mániát. Meglátásom szerint nem tehettek mást: Miután megismerték a tűz áldását és előnyeit, elő is kellett tudni azt varázsolni – ami a korabeli-lehetőségekkel sokkalta-bizonytalanabb lehetett a gyakori-esőktől nedves környezetben, mint a mérsékelt-égövi száraz-éghajlatokon kovakővel és száraz-fűvel. Vagyis, ha megvolt a tűz, a parazsat őrizni kellett – ha lehet, mindörökké. Ennek pedig a legjobb-módszere egy olyan kupac amelynek a belseje állandó-izzásban van, amelynek a mélyén még akkor is akad parázs ha zuhét kap. A pirolitikus-szén az Amazóniai-trópusok őslakos-életközösségeinél tehát melléktermék. A felismert, vagy csak ösztönszerű cselekedet, hogy együtt éltek a talpuk-alá kerülő pirogén-szénnel (ahelyett hogy haszontalannak deklarálva módszeres-takarítással [ma: természet-idegen törvényi-bástyákkal merevre-határolt kodifikált-hulladékgazdálkodás] megszabadultak volna attól) teremtette meg a hosszútávú élelmezésük alapjait.

3.b) A terra preta-hoz vezető életvitel

Kapcsosan fel kell tenni azt a kérdést is – amire persze csak közvetett-módon adható megközelítő-válasz – hogy tágabb-értelemben hogyan jöttek létre a múlt terra preta lokációi. Denevan[8] azzal érvelt, hogy a Kolumbusz-előtti időkben a kőbaltákkal végzett erdőirtás kis-hatékonysága miatt a nyert irtások talaja termőképessége megtartására más módszerre volt szükség mint a több/nagyobb irtások esetén megvalósítható hosszú-ugaroltatásra, amely alatt dolgozik a Természeti-regeneráció.

Ez pedig – akár a kőbaltás-filozófia törzsi-predikamentumai eredményeként, akár a túlélés-ösztöne által sugallt józanésztől vezérelten a következőképp zajlódhatott: Mivel a rutinszerűen-vitt élet-tevékenységekből adódott:

i) a különféle-célú (fentebb már részletezett) lassú-égetésből származó pirolitikus-szén,

ii) a gépek híján kézzel-végzett gyomlálásnak az a racionális-módja amely a kihúzott-gyomokat ugyanott hagyja elsorvadni,

Ami ekként addig is takarja a talajt (temperál, és őrzi a nedvesség-tartalmat), lebomló-szövetei pedig az egyedi-alkotóit könnyebben-felvehető formájú tápanyagként hagyják ugyanott.

iii) valamint az adódó hulladékok* olyan kezelése** amely által ezek úgy alakulnak át hogy helyben-hasznosítható talajjavítóként szolgálnak.

* Ezek az akkori életkörülmények okán mind Természet-kongruens anyagok voltak: a tartósabb használati-cikkek [égetett-edények] törmeléke a talaj ásványi-alkotóival azonos, a szénvázas-szerveződésű asszimilátumok primer és átalakult termékei (kunyhó építési/felújítási hulladékai, élelmiszer-feldolgozási és konyhai hulladékai, valamint az étkezések nyomán előálló ürülék-fajták) egymás-közti átalakítása pedig a mikrobiális-világ élettere.

** Ez (ma ismert nevén) a komposztálás. Ami a pirolitikusnál is sokkalta-lassúbb [moderált] „égés”; emiatt a végterméke is más: szerkezetében igen-változatos humusz-jellegű anyag. Aminek „lágyabb” részei az univerzális-mikrobiom által könnyen-emészthetők, és emiatt ugyan kevésbé-tartós ám szerkezetileg erősen-diverzifikált humuszt eredményez a talajban.

Ezen praktikák következtében a folyamatosan termelés alatt tartott földek nem a kimerülés felé haladtak, hanem tápanyagokban gazdagodva feljavultak, és fokról-fokra egyre termékenyebbre fordultak.

Ahhoz hogy ez az életvitel zavartalan maradhasson a rutinszerű-esőzések és folyó-áradások közepette, érdemes elgondolkodni az őskori-civilizáció egyedei azon rációján, aminek következtében minden eddig-fellelt terra preta terület jobbára sík, egyben áradástól-védett magaslaton, de folyó vagy tó közelében találtatott.

Ezek nagysága 1 és többszáz hektár körül találtatott; ref.4 keletkezése idején
az össz-kiterjedésük Alsó-Amazóniában 6000–18000 km²-re becsültetett.

3.c) A talaj-termelékenység összetevői

Itt a helye – és az ideje is – hogy a Terra Preta termékenysége kapcsán egyéb-tényezőkre is rávilágítsunk. A már megállapított pirolitikus-szén, mint abszolút-specifikus marker jelenléte mellett, ezen talajokat a környezetükhöz képest jelentősen-magasabb N, P, Ca, Mg, Zn, stb. koncentráció jellemzi; ami csakis a következőképp állhatott elő: A letelepedett-életmódra váltó közösség élelem-begyűjtése a lakott-területnél jóval-nagyobb területről származott: halászat, vadászat, gyűjtögetés eredményeként. Ezen élelmekkel tehát az említett kémiai/tápanyag-elemek a lakóhelyre kerültek – s ott is maradtak felhalmozódva. Napi-szinten a [„komposztált”] ürülék formájában – mert (szerencsére?) a korabeli-törzsfőnökökben nem ötlött fel hogy regulát hozzanak a szaruk partmenti-folyóba elvezetésére. Ebben a tápelem-diverzifikáló felhalmozásban központi-szerepe a foszfornak van, merthogy nélküle semmilyen növényi-kultúra nem hoz termést. A lakóterület Ca szintje az elfogyasztott halak/állatok (valamint saját halottaik) porladó csontjai révén emelkedett, míg a közeli folyó iszap-hordalékából készített agyagedények törmeléke adta a földjükhöz a további (nyom)elemeket.

A Terra Preta megcsodált termelékenységét csakis e tápelemek összességének a jelenléte biztosíthatja a pirolitikus-szén mellett. Sajnálatosan mára észlelhetően-erősbödött az a marginalizálás, amely a tápanyagok eredeztetésekor figyelmen kívül hagyja annak ürülék-fázisát.* Holott ekkor, az ürüléktől elválaszthatatlanul kerül a talajba az a mikroorganizmus-közösség is amely nem-elhanyagolható részét teszi ki a leendő talaj-mikrobiomnak, ami a harmadik összetevője a terra preta működőképességének.

* Érdekes-módon az ürülék-aspektus azonnal a tudományosság asztalára kerül, mihelyst csupán arról van szó hogy az annak foszfortartalma analitikai-követése segíti a korabeli települések lokációi felderítését.[9]

Megelőlegezném röviden a türelmetlenebbeknek a tudás magját (amit kiderítendő már annyi kört róttak a témát újabban kutatók, hogy a nyilvántartásban a körök számontartása és ismételt felemlegetése mellett a lényeg lassanként elsikkad), ami remélhetőleg abban is segíteni fog hogy a következő erősen-analitikus részletek információ-tartalma a helyére kerüljön. Tehát:

Mag.1) A pirolitikus-szén szerepe jószerivel a rendkívül-hatékony tartály,
amely nem engedi a tápanyagok kilúgozódását.

Mag.2) A termelékenység forrása viszont alapvetően a felhalmozott
(és a pirolitikus-szén által [is] megtartott) táp-elemekben gazdag tápanyag-forrás helyben-léte.

Ide kívánkozik – figyelmeztetésül – az inverz-szemléletű megfogalmazás is:

A jelenkori egyre-intenzívebb és egyoldalúan-torz NPK-műtrágyázás erőltetett gyakorlatától a gyengélkedő előszobája felé tartó talajok mikroelem-denudációja helyett a terra preta terciákon vitt életmód mellett a talajban folyamatos mikro/makro/mezo-elem feldúsulás történt.

Mag.3) A működőképesség elsőrendű-ágense viszont az a mikrobiom-közösség,
amely gazdagságát az emberi bél-mikrobiom evolúciós-diverzifikáltságának köszönheti.

Ezek folyományaként említenék három átgondolandó tételt:

i) Értelmetlenek azok a „tápanyag-forgalmi” kutatások[10], amik nem vesznek tudomást a vizsgálatba-vont területek aktuális tápanyag-feltöltöttségéről.
Merthogy: csak a kellően-feltöltött pirolitikus-szén tartály adhat le tápanyagot.

Grafikon persze bármely adathalmazból kreálható.
Miképpen értelmezési-összevisszaság is, a nesze semmi fogd meg jól kategóriából:

„Whether a net nutrient retention of other cations occur after excess nutrients have been leached or taken up by plants remains to be shown. In this respect the long-term dynamics of soil fertility with charcoal applications are very interesting in comparison with burning and mulching. It may be assumed that nutrients bound to charcoal are more persistent than those in ash or mulch but direct evidence needs to be gathered.”

Magyarul: Azt, hogy más kationok nettó tápanyag-visszatartása [is] bekövetkezik-e a felhalmozott-tápanyagok kilúgozása vagy a növények-általi felvétele után, még bizonyításra szorul. Ebből a szempontból a talaj termékenységének hosszú-távú dinamikája alakulása faszén-kijuttatással nagyon érdekes az égetéses és talaj-takarásos eljárásokhoz képest. Feltételezhető, hogy a tápanyagok faszénhez rögzülése állandóbb-jellegű mint a hamuban vagy talajtakaróban lévők, de ehhez közvetlen bizonyítékokat lenne szükséges gyűjteni.

ii) Meddő befektetés a talajjavítást célzó pirolitikus-szén kiszórás,
ha az nem kap (párhuzamosan) tápanyag-feltöltést.

Márpedig éppen ezt célozza meg a felfutó charcoal-biznisz.
Nyomatékosítva a Klímariogatás hipochondriájával átitatottak számára,
hogy a termék és kínálata erősíti a klíma-mitigáció karbon-szekvesztrációs céljait is.

iii) Észlelni illene, hogy a Vízgazdai ürülék-kezelés
a talaj helyes működtetésének ugyanebbe a logikájába illeszkedik,
azzal együtt, hogy a kifejlesztett és leírt módszerei [Alomszék, Alomátitató-telep]
a mai, civilizáltabb-léttel is harmonizálnak.

De ezt képtelenek magukévá tenni a mai elmék és trendek.
Még a Terra Preta Nuova cél-megjelölési kutatásokat is eltorzítja
az a szemellenzős-szemlélet, amely a megoldást a charcoal-bizniszt
a dömping-szerű műtrágya-használattal házasítva képzeli el.
Kiiktatva az együttesből a kaka létfontosságú mikrobiomját.
Hogy a Szennyvíz-iparnak még véletlenül se lehessen konkurense,
a működtetésével előidézett globális-károknak [amit lehet „kutatgatni”] ne lehessen határa.

4.) A modern analitika tükrében

A 3.) alatt felmerült másik kérdésre [AK.2] adandó válaszhoz várni kellett a komolyabb analitikai-metodikák kifejlődésére. Így körülbelül 1990-re tehető a mérföldkő, amikortól meglódult a modern-metodikákra is támaszkodó terra preta [TP] kutatás, ami a célkeresztjébe immár a pirolitikus-szén sajátosságainak a vizsgálatát tette, hiszen addigra egyértelművé vált: ennek a jelenlétén múlik a talaj termőképességét alakító-tényezők hosszútávú-fennmaradása. Az időzítés nem véletlen: Ezidőre már nemcsak létrejöttek a rendkívüli-hatékonyságú analitikai-módszerek (FT ¹³C-nmr spektroszkópia, GC/LC-MS elválasztások), de e műszerek kommersszé-válásával azok utat találtak a legkülönfélébb területekre is.

Előrevetésképp: Minden talaj termékenysége annak humusz-tartalmán múlik, hiszen ezen bonyolult-felépítésű szénvázas-szerkezet az, amely rezervoárként hatva felveszi-tárolja-leadja[11] azokat a táp-elemeket amikre a növényeknek a fejlődésükhöz szükség van. A humusz-funkció perspektivikus betöltésére képes ill. alkalmas szénvázas-anyagok alapvetően kétfélék lehetnek:

Hum.1) Lebomló/elhaló növényi-szövetek makromolekuláris-szerveződésű cellulóz és lignin anyagaiból [és esetlegesen-jelenlevő egyéb szerves-anyagokból*] mikrobiális-átalakítások révén (amiben a növényi-fehérjék + egyebek degradációs-termékeinek a beépülése is elhagyhatatlan-tényező) hátramaradó stabilabb-konglomerátumok. Egy hipotetikus-szerkezetet láttat az 1.ábra.

* Ha ez a hozzáadott rész az Alomszék-komposzt, akkor az tápelemekben gazdagabb, szerkezetében változatosabb humuszt eredményez: ami ekként sokoldalúbb a transzport-folyamatok intézésekor.

Hum.2) Vagy az ugyanezen növényi-anyagokból kíméletes pirolitikus-égetéssel** létrejövő porózus-szerkezetű/architektúrájú [és nagy aprítottsági-fokú] „aktívszén”.

** Ez lenne a Terra Preta egyedi-jellemzője.

1.ábra:   Lignin/cellulóz/N-organikus eredetű Humusz részlet (talaj-kapcsolattal)[12]

(A névmegjelölés-nélküli bekeretezett-részek különféle N-alkotókból származnak.)

A humusz-alkotók közti jellegzetes-különbség megragadása például azáltal lehetséges, ha a váz szénatomjai kémiai-állapotai közti különbségeket észlelni tudnánk, még-konkrétabban: ha azokat képesek lennénk ismert szerkezeti-elem típusokhoz rendelni. Erre nyújt lehetőséget a mag-mágneses rezonancia spektroszkópia [NMR] elve. Amely a vizsgálandó-vegyület NMR-aktív atomjait burkoló elektronfelhő-sűrűség különbségei miatt a mágneses-térben eltérő-leárnyékolásokat érzékelve az eltérő kémiai-környezetű NMR-aktív atomokat más-más un. kémiai-eltolódásnál képes gerjeszteni. Az NMR-aktív atommagok közt van a proton [¹H] és a ¹³C izotóp is, azonban a ¹³C természetbeli-előfordulása a ¹²C izotóp mellett mindössze 1% körüli. Az ebből-adódó csekély alap-érzékenységet a ¹³C-nmr gyors-felvételek szuperponált spektrum-akkumulációval hidalja át, ami viszont speciális gerjesztési-technikát kíván és magasfokú adatfeldolgozás igényel – amire a módszer nevében levő FT előtaggal [Fourier-transzformációs] szokás utalni. Ezen belül rendelkezésre-állnak még további beavatkozások is, amik sajátos NMR-különbségek megtételére és észlelésére adnak módot. A jelen felderítés cikk-felhozatalában szinte minden dolgozat azonos-metodikára támaszkodik [szilárd-fázisú ¹³C CP/MAS (cross polarisation and magic angle spinning) NMR]. Az eredményeik a következők.

A TP-mintákban levő C-atomok többsége az 2.a)ábra ~130ppm kémiai-eltolódásnál mutatkozó csúcs-maximum szerint aromás-állapotú – amit az ugyanitt maximumot-mutató vékonyabb-vonal tovább tisztáz a szerkezetet illetően. A vékonyabb-vonallal jelzett ¹³C-nmr spektrum ugyanis speciális proton-lecsatolás mellett lett képezve, ami ekként azt jelzi hogy az aromás elektron-állapotú szénatomok túlnyomó-hányadához nem kapcsolódik közvetlenül H atom. Ekkor viszont azzal egyenértékű hogy szénatomnak szénatom a szomszédja, vagyis a 6-tagú aromás-gyűrűk [Ar] anellációja igencsak magasfokú: efféléket szemléltet a 3.ábra két hipotetikus szerkezeti-képlete. Stabil jellemző még az 2.a)ábrán a ~170ppm tájéki elnyelési-csúcs is, amely a TP-mintákban karbonil (>C=O) és karboxil (-COOH) funkciós-csoportok jelenlétére utal: ezekre is indikatív a 3.ábra. A 2.b)ábra négyféle jellegzetes-funkcióban jelenlevő eltérő elektronfelhő-leárnyékoltságú ¹H és ¹³C atom kémiai-eltolódása korrelációs-térképét szemlélteti. Ezen négyféle gerjesztési-sáv jelenléte minden TP-mintára jellemző, éspedig a ~130ppm elnyelési-sáv dominanciájával: ld. 4.a)ábraB. Teljesen más kinézetű a TP-lokációk közelségében levő nem-TP jellegű talajminták ¹³C‑nmr spektruma: ld. 4.a)ábraA, ahol a csökevényes-elnyelés 130ppm tájékán kevés aromás-állapotú szénatom jelenlétére utal; az O-alkil és alkil csoportok szénatomjaira jellemző elnyelési-csúcsok intenzívebb-volta ugyanakkor lignin-jellegű szerkezeti-részleteket jelez. Mivel pedig a lignin-váznak mindig járuléka az izolált 6-tagú aromás-gyűrű, valószínűsíthető hogy a 130ppm kémiai-eltolódásnál észlelt csúcs-intenzitás a lignin-polimer izolált aromás-gyűrűinek szénatomjai NMR-jeleiből áll elő, mindennemű pirolitikus-szén jelenléte nélkül. Ugyanezen O-alkil és alkil csoportok szénatomjaira jellemző elnyelési-csúcsok mérsékeltebb-intenzitású jelenléte a 4.a)ábraB talaj-mintáiban annak lehet jele, hogy a pirolitikus-szén anellált-magja perifériáin a [170ppm kémiai-eltolódású] keto- ill. karboxil-csoportokon kívül O-alkil funkció is lóg, de utalhat arra is hogy a pirolitikus-szén mellett előfordul a talajmintában lignin-féleségű humusz is mint szén-tartalmú alkotó. Azt, hogy az ilyen-típusú talajok az Amazonas-medence kiterjedt területén megtalálhatók, szemlélteti a 4.b)ábra.

2. ábra:   Anellált aromaticitás és egyebek igazolása TP-mintákban[13]

3. ábra:   A TP jellegzetes pirogén-szén alkotói hipotetikus szerkezetei (ref.13)

4. ábra:   ¹³C-nmr által vizsgált [a)] és földrajzilag-felderített [b)] TP lokációk közép-Amazóniában[14]

5) Értelmezések, megfigyelések

A ¹³C-nmr által nyert eredmények kritikai-áttekintése a következő lehet:

Em.1) Immár abszolút-bizonyossággal állítható, hogy a Terra Preta pirolitikus-szén komponensének a jelentős-hányada aromás kémiai-állapotú, éspedig erősen-anellált szerkezetben.

Kr1.) Erre-nézve persze léteznek (már korábbról) kevésbé-műszerigényes alátámasztások:

Elméleti: A pirolitikus-reakciók során [a magas T általi kinetikai-segítséggel] a szénvázas-struktúra igyekszik a termodinamikailag-legstabilabb állapotba kerülni. Ezek egyik leg-stabilabbika az un. aromás-struktúra, amelynek a mély energia-szintje a kiterjedt és szimmetrikus elektron-delokalizációból fakad. A cellulóz 6 C-atomos mono-szacharid egységei vízvesztéses-kondenzáción át képesek a 6 C-atomos benzol-gyűrű elrendeződésébe alakulni. A cellulóz poli-szacharidjából ekként létrejövő poli-monoaromás vegyület pedig további-kondenzációkkal anellált-aromás szerkezeteket hozhat létre – akárcsak a lignin eredendően poli-monoaromás struktúrája.

Kísérleti: A nem-ionos C-vázas molekula-szerveződésnek vezetőképességet csak a molekula egésze-mentén mozgó elektron biztosíthat; az ilyen elektron a molekulát-felépítő egyes atomoktól szabadabban mozog: delokalizált. A 6-tagú aromás-gyűrűben 6 db ilyen delokalizált elektron kering. Ezek delokalizáltsága átterjed a szomszédos aromás-gyűrű vázára is amennyiben ilyen van; emiatt a vezetőképesség monoton növekszik az anellált-gyűrűk számával.

Nézzük akkor a vezetőképességek alakulását:

Em.2) Egyértelműsödött a ¹³C-nmr elnyelési-sávok kémiai-eltolódásai értékeiből az is, hogy ez az erősen-anellált szerkezet a perifériáin számottevő-mértékben karbonil/karboxil funkciót is hordoz.

Krit.2.a) Ez ugyan biztos támpont, viszont elég szegényes. Ahhoz képest legalábbis, amiről egy 2006-os összegző-mű[18] egyik forrása[19] már 1998-ban ezeket írja:

i) „Activated carbon is invariably associated with appreciable amounts of heteroatoms such as oxygen and hydrogen chemically bonded to the structure, and with inorganic ash components.” (274p ref.19)

Az aktívszén mindig tartalmaz el-nemhanyagolható mennyiségű O (és H) atomot a váz részeként, valamint az elszenesedéssel beékelődött nem-illékony (szervetlen) kémiai-elemeket.

ii) „the chemisorption of oxygen [with elevated T] increases and the molecules dissociate into atoms that react chemically with the atoms of carbon to form oxygen surface compounds” (275p ref.19)

A [pórusokba-hatolt] oxigén kemiszorpciója [T emelkedésével] fokozódik, miáltal a molekulái atomokká disszociálva kémiai-reakcióba lépnek a váz [szélről-levő] C‑atomjaival, oxigénált módosított-felületet képezve ott.

Ami azt jelenti, hogy az aromatizálódáshoz-vezető rendszerint víz-vesztéssel járó kondenzációs-reakciók mellett (ami tehát a struktúra O elszegényedését hozza – s amivel a struktúra is veszít a kémiai-változatosságából) O₂ jelenlétében végezve a pirolízist a váz maradó-részeibe O-atomok épülnek be (strukturális-változatosságot teremtve ezáltal).

iii) „The precise nature of carbon-oxygen structures is not entirely established but the results of many studies using different experimental techniques conclude that there may be several types of oxygen functional groups.” (275p ref.19)

Az így kialakuló szén-oxigén kapcsolatok pontos természete nem teljesen tisztázott, de különböző-kísérleti technikákkal operáló elágazó-vizsgálatok eredményei afelé mutatnak, hogy oxigént-tartalmazó funkciós-csoportok kavalkádja is létrejöhetett.

Az aktívszénben előfordulható O-funkciók széles választéka az 5. ábrával szemléltethető.

5. ábra:   (ref.19 Figure 4.26. alapján)

Krit.2.b) Azzal együtt hogy ref.19 megengedő egy sereg változatos O-tartalmú funkció jelenlétére a pirolitikus-jellegű szénfajták vázában, a humuszoktól elvárt kation-forgalmi képessége (azaz: a kelációs „parkoló-helyek” száma/sűrűsége, fajtáik sokasága) a szólóban-levő pirolitikus-szénnek rendkívül-korlátozott, hiszen a kationok befogása-tárolása-cseréje feladatokban mindössze az 5. ábra szerinti funkciós-csoportokra támaszkodhat – szemben a lignin-közeli állapotú humuszok funkciós-csoportjai változatosságával: ld. 1.ábra. A korlát nemcsak abból a potenciálisan-kisebb kombinatorikai-variabilitásból fakad amely által két fenti O-funkció az eseti-térközelségükből adódóan kínálhatja a hatékonyabb-rögzítést biztosító 2-fogú kelációs-befogást, de abból is hogy ezen térközeli-elrendeződések valószínűségét alapvetően limitálja a pirolitikus-szén relatíve-alacsony O/C aránya.

Amiről viszont, sajnálatosan, rendkívül-kevés irodalmi-adat lelhető fel. A faszénre [charcoal] megadott hivatkozás-nélküli adat az arányt C₇H₄O összegképlettel rögzíti[20]; míg egy többféle kiindulási-anyagból faszenet előállító tanulmány[21] a főbb alkotó-elemek jellemző súly%-ára a következőket állapította meg:

C (76,1–64,4), H (3,55–2,83), O (18,9–12,4) valamint N (0,43–0,32).

Mól-arányokra vetítve ez C₇H_3,92O_1,3 és C₇H_3,7O_1,01 végleteket jelent.

Ehhez képest a 3.ábrán sugallt szerkezetek (amik 4-féle oxigenált-funkciót szerepeltetnek) messze-túlzóak az O-atomok jelenléti-arányát illetően. Ugyanis a baloldali-struktúrában (R=Me esetén C₂₉H₁₆O₁₃) a C/H/O arány 7/3,86/3,14 – ami adekvátnak-vett C/H»7:4 arány mellett 3-szor több O atomot szerepeltet. Hasonló az eset a jobboldali-struktúrával is, ahol az arány 7/4,34/2,78.

Nem javít a helyzeten az sem ha R helyébe hosszabb alkil-láncot veszünk.
R=C₃₂ [már irreálisan-hosszú alkil-lánc] esetén
az O részaránya ugyan a kívánatosra csökken,
viszont ekkor a H részesedése borítja a papírformát: C/H/O=7/10,8/1.

Viszont az is meggondolandó, hogy más a célzatosan-készített faszén [ami általában O₂ kizárásával végzett pirolízissel áll elő] és más a TP ősi-képződésű pirogén-szene [ami fojtott-égetéssel készült: tehát O₂ mint reaktáns jelenlétében].

A C/H/O arány pontosításához persze szimpla elemanalízis által is közelebb lehetne jutni – amennyiben bizonyosra lenne vehető hogy az elemzésre-kerülő TP-minta mentes a Hum.1) alatt jelzett alkotóktól – ami átvisz bennünket Em.3)-hoz.

Krit.2.c) Kiegészítő-gondolatok ébredhetnek még a TP pirogén-szene funkciós-csoportbeli változatosságát illetően ha felfigyelünk ref.21 azon részletére, miszerint még a drasztikusabb-pirolízissel készülő charcoal is tartalmaz 0,4% körüli kötött-nitrogént. S ha nem megyünk el észrevétlen Krit.2.a)i) rejtettebb-tartalma mellett sem, akkor lehet afölött is meditálni, hogy a kiindulási lignin-struktúra kelátjaiban megrekedt kationok [amik egyike sem illékony a pirolízis hőfokán] vajon a TP pirogén-szene vázán milyen lokációkba kerülhettek, és ott miféle hatásokat fejtenek ki – ideértve a hozzá-közeli funkciós-csoportok kötés/energia-viszonyai módosítását is.

Em.3) Jelek vannak arra, hogy a Terra Preta széntartalma vegyes: a TP-mintákban a pirogén-szén mellett a közismertebb humusz is jelen van.

Krit.3) Ez semmiképp nem tekinthető váratlan-fordulatnak, kiváltképp annak racionalitása fényében amit fentebb [3.b) és 3.c) alatt] leírtunk az ősi-életvitelt illetően.

Amelyből adódóan tehát a hagyományos-módon komposztálódott organikus-eredetű anyagok (beleértve az anyagcsere-végtermékeket is) a helyszínen maradva annak talaját gazdagították.

Ami váratlan, az a TP-lokációk ma is demonstrálható kiváló termőereje, többszáz-évnyi elhagyatottság után.

Merthogy kellemetlen tapasztalati-tény: A friss erdőirtások talajai hamar jelentős csökkenést mutatnak a termőképességben – amit a bőséges szerves-trágyázás ugyan ideig-óráig szinten-tarthat; ám ez a bevitt trágya nem stabil: hatása pár-éven belül elenyészik. Ez a jelenség különösen a trópusokon kritikus, ahol a talaj-hőmérséklet az év egészében magas, aminek a következtében a lebomlás sebessége és előrehaladása is jóval-gyorsabb mint a mérsékelt-égöv hol fagy-közeli hol temperáltabb talajaiban. Mivel újabban a Brazíliai erdőirtás öltött hatalmas-méreteket, és a Terra Preta szokatlan termékenysége is itt került napvilágra, a talaj-termékenységet érintő két ellentétes-jelenség magyarázatára irányuló törekvések is ebben az értelemben kerültek automatikus-összekapcsolásra.

Annak magyarázatára, hogy a pirolitikus-eredetű C-tartalom mellett a TP-mintákban jelenlevő egyéb C-tartalom [amire a ¹³C-nmr O-alkil és alkil kémiai-eltolódású csúcsai mutatnak] milyen-eredetű lehet, valamint a fogasabb-kérdésre, miszerint a pirolitikus-szén felderített poliaromás szerkezeti-részletei hatására lennének hosszabb-élettartamúak a talajokban az O‑alkil és alkil strukturális-elemekkel bíró egyéb szénvázas alkotók, próbálkozásképp ref.14 explicit-szövegrészlete ezeket rögzíti:

„These organic C compounds could be the products of: (i) primary recalcitrant biomolecules from non-BC sources or (ii) secondary processes involving microbial mediated oxidative or extracellular neoformation reactions of SOC [soil organic content] from BC [black carbon] and non-BC sources; and stabilized a) through physical inaccessibility to decomposers due to sorption onto the surface or into porous structures of BC particles, b) selective preservation c) or through intermolecular interactions involving clay and BC particles║that can considerably reduce availability and rate of degradation of these substrates due to complexation and changes in conformation .”

Magyarul: Ezen [O-alkil és alkil] C-vegyületek forrásai a következők lehetnek: (i) nem faszén-forrásokból származó a változásoknak-ellenálló elsődleges biomolekulák, (ii) a talaj szervesanyag-tartalmának [SOC] akár faszén [BC] akár egyéb-alkotóiból másodlagos-folyamatokkal, mikrobák részvételével kísért oxidatív vagy extracelluláris-neoformáció* reakciók által. Stabilabb létük pedig abban lelhet magyarázatot, hogy:

a) a lebontó-ágensek által fizikailag megközelíthetetlenek a faszén felületén
vagy annak pórusaiban történt szorpció következtében,

b) vagy [csak úgy] szelektíven megőrződnek,

c) esetleg az agyaggal vagy faszénnel kialakult
intermolekuláris-kölcsönhatások révén║amik jelentékenyen csökkentik ezen anyagok hozzáférhetőségét és a lebomlásuk sebességét komplexáció és konformációs-változások következményeként.

* „extracellular neoformation reactions” = sejten-kívüli újra-formálódási reakciók. Szimplábban: nem metabolikus-lebontás, hanem „mezei” kémiai-reakciók.

Ezek a jobbára verbális-formulárék bizony nem adnak sok támpontot.

A stabilitást megokoló b) magyarázatba osonó „szelektív megőrződés” alamuszisága példázza a jelenkori-tudományban fészket-kereső tautológiát.

Legkézenfekvőbb az a) alatti ráció, kiváltképp ha a faszén mikroporózus-szerkezetét szemléltető kép látványa is szem-előtt van: 6.ábra. Ha az anellált-aromás vázhoz szorpciósan-rögzült egyéb-humuszalkotó élettartama sanszát pusztán a támadó/lebontó-ágens előli féloldali-leárnyékoltság szenvtelen számszerűségében keressük, akkor mindössze duplázódás lenne várható. Ám a molekuláris-háttér hozzárendelésével itt nem-rokonított következő köznapi-hasonlat ezt jócskán felülírhatja: Nincs az a martalóc-horda amely lebírhatná Kinizsi Pált idősotthonba-vonulásáig ha nekivetheti a hátát egy biztos-fedezéknek, viszont Ő is váratlan halált szenvedhet még ereje-teljében ha ennek híján hátulról orvul döfnek a testébe lándzsát.

6.ábra:   A faszén pórus-szerkezete [forrás: ref.2 23. lábjegyzete]

Ref.14 c) indoklása pedig kényszeredett erőlködés „neoformációs” stílusban. A ║-ig terjedő állítás még megáll, bár semmitmondó: természetes hogy az említett kölcsönhatások léteznek. A║utáni klauza első-fele (a hozzáférhetőség csökkentéséről) voltaképp a) ismétlése [inaccessibility (hozzáférhetetlenség)»reduce availability (csökkenti a hozzáférhetőséget)]*; a második-fele pedig tartalom-feltöltés nélküli szócséplés: ugyanis adott szerkezeti-elemek közelsége ha komplexációval jár, óhatatlanul rögzít egy konformációt.

* Fura hogy az efféle primitív-eszköz egyre-gyakoribb entreé-je a tudományba nevetségesség nélkül megússza. Közröhejjel történő kiközösítéséhez pedig adódnának fogódzók:

Midőn Eddy Rancing altatót kért a patikában, a gyógyszerész faggatására „udvarias mosollyal elmagyarázta hogy álmatlanságának két fő tünete az ébrenlét és a nem alvás.”[22]

Anélkül hogy a már leközölt cikk konklúziójába tudományos-tromf gyanánt illesztett magyarázat csacskaságával perlekedni vagy vetélkedni óhajtanék, azoknak akik valamivel konkrétabb elképzelés után vágynak az alábbi-gondolatokat kínálom:

1) Bármiféle humusznak a talajkőzettel való kölcsönhatása deklarálása önmagában nem elégséges magyarázat arra hogy megokolja a termékenységgel szoros-kapcsolatot tartó szerkezet kiemelkedően-hosszú stabilitását.

Egyebekben megfigyelt-tény a termelésbe-vont területeken a humusz lassú-fogyása, amennyiben a termelés nem párosul visszapótlással.

2) Az 1) alatti humusz-fogyást gyorsítja ha a visszapótlás nem adekvát. Mint ahogyan a kiszórt műtrágyák anorganikus-sóiból sohasem szerveződhetnek szénvázas humusz-alkotók (nem lévén bennük C atom), ellenben képesek a talajban olyan feltételeket teremteni amik a humusz-bomlást felgyorsítják.

3) Mindazonáltal eddigilé nem bizonyított az sem, hogy a gondatlan-talajműveléssel előálló humusz-degradáció eljut abba a vég-stádiumba amit a csupaszra-meztelenített agyagásvány-felület jellemezne. Talán amiatt, mert a rajta kötötten-maradó C-tartalmú fragmensek feltehetően már nem bírnak sem elegendő vonzerővel [a lehasítható-részben nincs C-atom: >C-/-OH] sem érdemleges tápértékkel [a lehasítható-részben nincs hasznosítható energia: >C-/-COOH] a humusz-szinttel együtt számukban-megritkuló predátori talaj-mikroorganizmus egyedek számára. Ezen „kövületi” humusz-maradvány tápelem-forgalmazó potenciálja nyilvánvalóan sokkal-szűkebb mint az eredeti-humuszé [ld. az 1.ábra szénvázas-szerkezete funkciós-csoportbeli gazdagságát], de a forgalom-deficit másik korlátozó-oldala az hogy szinte nincs mit forgalmazni: humifikálható-utánpótlás híján nincsenek jelen az abban kelációsan-kötött táp-elemek kationjai, a talajkőzetből váladékaival ionokat felszabadító talaj-mikroorganizmusokból pedig a fogyasztható humusz-anyagok csökkenésével szintúgy ordító a hiány.

Mindazonáltal, ha mikrobiommal-elegyes humusz-féleség adalékolása történik, annak megtapadását megkönnyítheti ez a kövületi-humusz is.

4) Elfogadva a 3) alatt említett humusz-fogyás azon jellegzetességét hogy annak végállapota nem a zéró C-tartalom, feltehető hogy ezen végállapoti C-tartalom vastagsága/minősége befolyásolt attól a mátrixtól amihez a humusz kötődött. Márpedig a poli-anellált aromás-struktúrájú szénváz hatalmasan eltér mind fizikai-tulajdonságaiban mind kémiai-felépítésében az alapvetően szilikát-alapú kőzetek természetétől.

5) Fel kell e ponton tennünk, hogy a poli-anellált aromás-struktúrájú szénváz időállékony. Ez szerencsére már igazolást nyert azon ¹⁴C kormeghatározások által, amikkel a talált TP-lokációk keletkezési-idejére tettek becsléseket. Márpedig ha van érdemleges kor [és többezer-éves is adódott], akkor a meghatározást lehetővé-tevő C‑tartalom [1) második-mondata és a felhagyott-művelés okán] nem származhatott másból mint az ősi pirogén-szén C-tartalmából.

6) Arra hogy a mátrix 4) alatt jelzett alapvető-különbsége mily molekuláris-megokolások miatt vezethet a kövületi-humusz vastagabb-rétegéhez és hogy ez a vastagodás vajon milyen-mértékű, nem kívánok levegőbe-lógó propozíciókat erőltetni, de a réteg-vastagság stabilizálódása elképzelhető ekképpen:

A még elégséges humusz-ellátmányból táplálkozó mikroorganizmusok elhaló-lebomló testanyaga újra táplálékforrás lesz, s a szervesanyag-megmaradás körforgása állandósulásának az egyetlen gátja a mikrobiális predátori-életmód aerob-folyamataival előálló energia-negatívum akkumulálódása – hacsak az nem pótlódik külső energiaforrásból. Ez viszont lehetséges: például a talajfelszín humuszában életteret lelő megmaradt-mikrobiom autotróf mikroorganizmusai révén – úgy hogy az általuk befogott napenergiát a heterotróf fajok viszik le a mélységbe (a felszín-közelben tett „kalandozást” lezáró lakoma eredményeként/után).

7) Annak oka pedig, hogy az 6) alatt vázolt körfolyamat miért alakul ki az esőkkel-áztatott (felhagyott-művelésű) Terra Preta esetében [ahol a pirogén-szén karboxil-csoportjai H-donor és H-akceptor képességeikkel egyaránt sikeresen csapdázzák a vízmolekulákat] szemben a szántott/lemeztelenített ásványi-talajfelületek száraz felületével, nem lehet más mint a víz megléte ill. a víz hiánya – amely nélkül nincs élet [mikrobiális-szinten sem].

8) A 6) alatt érintett/megkerült molekuláris-szintű (kötés-energián, konformáción, konstelláción alapuló) megokolás helyét ha nem is pótolja, de a következő geometriai-megvilágítások segíthetik annak belátását, hogy több hagyományos-humuszalkotó [képiesen: 1.ábra fragmensei] képes háborítatlanul megmaradni hosszabb-időn át a predátori-támadásoknak ellenálló pirolitikus-szén kínálta hozzáférhetetlenség okán, – mégpedig messze a „kövületi” szint fölött.

Tekintsük ehhez a 7.ábrával szemléltetett kétféle mátrixot. Az áványi-felület [7.a)ábra] – legyen az az eróziótól akár simára-koptatott akár szabdalt/csipkézett felületű – a sodródó-megtapadó humusz-részecskéknek kisebb-nagyobb megtapadási-lehetőség mellett csupán elenyésző-rejtőzködést kínál a szemcsék rései közt ill. öbleiben; ráadásul e rejtekhelyek a szemcsék szabad-elmozdulásával feltárulnak. Ezzel szemben a pirolitikus-aktívszén darabkák pórusait váz tartja egyben – amint ez a 7.b)ábrán látható: a pásztázó-elektronmikroszkópos felvétel a szár-merevítő egykori lignin-struktúra hosszanti-pórusrendszere szemből-nézeti képét mutatja.[23] A hosszanti-pórusok kör/ovális-alakú bejáratai 0,5–20μm méretűek; ezek kisebbike már önmagában is kellő-védelmet is kínálhat, a nagyobbakba azonban a predátor-mikroorganizmusok még könnyen behatolhatnak. Hacsak nem kerülnek e tágabb pórus-járatokba a talaj felaprózódott ásványi-részecskéi. Amennyiben efféle a predátor érkezése előtt történik, a megtapadva-rejtőzködő humusz-fragmens általuk védve marad; amennyiben a bejutás a predátor behatolása után következik be, a lakomázni-induló mikroorganizmus a pórus-járatban fogva marad: ha elfogyasztja is táplálékként az ott-rejtőző humusz-állományt, a poli-anellált aromás-szerkezetű váz számára nem eledel hanem börtönfal. Ekkor teste szénvázas élő-anyaga a csapdában bekövetkező elhalálozással élet-anyagával szaporítja a rejtekhely humusz-állományát – amely a járat-eltömődés ellenére változatlanul képes intézni ligandumaival a kation-forgalmat, hiszen azok (szolvatált) mérete csupán néhány Angströmnyi.

7.ábra:   Az alkotók természete által determinált struktúra sajátosságai

A hosszanti-pórusok nyújtotta védelmen túl nem szabad elfeledkezni arról, hogy a járatok egyedi-válaszfalai is lukakkal szabdaltak a pirolitikus-múltból kifolyólag [8.c)ábra], aminek folyományaként a többrétegű-válaszfalban kialakuló öblök, átfűződést is engedő átjárások, és védett-lagúnák [8.b)ábra] a vázon közelükben-levő funkcióscsoportokkal [ld. 5.ábra] stabil beágyazódást kínálnak méretes humusz-fragmenseknek is, amelyek helyben még-komplexebbé is szerveződhetnek az érkező kósza apróbb humusz-fragmensek befogása által.

8.ábra:   A fa/aktív-szén finomszerkezete – vázlatosan:
a) a hosszanti-pórusok és falai; b) a fal-szerkezet; c) a fal egy rétege; d) ref:[24]

Ennél konkrétabb-lábon álló bizonyítás afelől hogy a TP pirogén-szene fő-szerepet visz a humusz-alkotók eredményes és hosszútávú stabilizációjában jelenleg nem lelhető fel a tudományos szakfolyóiratokban. Akinek az itteni-érvelés nem lenne eléggé meggyőző, vagy hiányolná fölüle az akadémiai-szenteltvizet, az be kell érje az űr betöltéséhez a szakfolyóiratokból prédikáló cikkek efféle kijelentéseivel:

„Suitable methods for the quantitative determination of charcoal are not available and its contribution to the dynamic properties of SOM [soil organic material] in soils is largely unknown.   Information on the physico-chemical properties and biological stability of charcoals in soil is scarce and more research is needed in this area.” (191p in ref.23)

Magyarul: A pirolitikus-szén mennyiségi-meghatározására nem állnak rendelkezésre megfelelő módszerek, talaj-béli hozzájárulása az ott-lévő többi szervesanyag dinamikus tulajdonságaihoz pedig nagyrészt ismeretlen.   Kevés információ áll rendelkezésre a pirolitikus-szén fizikai-kémiai tulajdonságairól és biológiai stabilitásáról a talajban, és több kutatásra van szükség ezen a területen.

6) További gondolatok

Megismerve és megértve a Terra Preta létrejötte módját és körülményeit, annak kiemelkedő tulajdonságait, felmerülhet bennünk, hogy túl az egzotikumon, van-e BÁRMI közünk is hozzá, lehet-e érintettségünk itt Európa közepén ezzel a távoli-praktikával; és fel kell tegyük a kérdést: Kezdhet-e, és ha igen mit, ezen ismeretekkel a Vízgazda-rendszer és annak alkalmazói?

Az alapvetés itt is az kell legyen, hogy kíséreljük meg a kuriozitást a működő-Természet részeként látva értelmezni. Gondolatindító lehet ebben a 9.ábra, amely két Iowai helyszín préri-talajmintái ¹³C‑nmr spektrumán keresztül igazolja hogy azokban is van alkotóként pirogén-szén; sőt Japán vulkanikus-hamus talaján is (ahol néhány-száz évre visszanyúlóan évente kontrollált tartóégetés folyt); de még az Eurázsiai csernozjom-talajok felső-szintjében is kimutatható a pirogén-szén nyoma.

9.ábra:   Pirogén-szén tartalomra utaló talajok a Világ más tájairól

Pedig ezeken a helyszíneken nem folyt a Terra Preta ősi-közösségei földművelési-gyakorlatához hasonló tevékenység. A tüzek kiváltó-okaiként így maradnak az eseti-villámlások keltette préri- és szavanna-tüzek [amik eddig katasztrófa beskatulyázással voltak elkönyveltek], valamint a területet erdőmentes-tisztásnak megőrizni-szándékozó rituális tarlóégetési-beavatkozás [1990 táján még láttam a gyakorlatát a hazai füves-pusztákon is]. Ezek mindegyike hagyhat pirogén-szenet a talajfelszínen az égést követően: a magas prérifű összeroskadó-hamuja alatt már oxigén-hiányosan parázslik csak tovább a földközeli nedvesebb szár; az Eurázsiai-pusztákon nyargaló szél ugyan gyorsan viszi tova a kezdeti lobogó-lángot de el is fújja amint apróvá válik, s hamarosan már csak parázsló-füstölgő tájat hagy maga után; a nyirkosabb vegetációban végrehajtott szakszerű tarlóégetés pedig legfeljebb perzselési-károkat idéz elő, ami üszkösödéssel pirolitikus-szenet hagy a felszínen.

Az pedig tagadhatatlan, hogy mind az Amerikai préri-földek mind az Eurázsiai csernozjom-talajok a legkitűnőbb földek a termőképesség szempontjából. Hogy ehhez a pirolitikus-széntartalom is hozzájárulhat, az friss ismeret.

A 10.ábrán szomszédságba-hozott két cikk ¹³C-nmr spektrumai mögötti tanulság a láttatásomban a következő lenne: A frissen-képződött pirogén-szénben még csak kevéske Ar-COOH funkció lehet, mivelhogy az a) spektrum 170ppm táján nem mutat elkülönülő csúcsot. A megállapodott TP-minta [b) alsó spektrum] ezen a helyen már intenzív elnyelést jelez, azaz: az idő a pirogén-szén felületi O‑funkciói kialakulásának dolgozik. A kísérleti-elrendezéssel végrehajtott direkt és intenzív UV besugárzás ugyanakkor csökkenti a -COOH jelenlétére utaló elnyelési-sávot, de az O-alkil és alkil sávok intenzitásában is számottevő-csökkenés áll be. A karboxil-sáv csökkenése előnytelenül érinti a TP pirogén-komponense felületi-változatosságát, az O-alkil és alkil sávok marginalizálódása pedig arra utal hogy a TP-ben fixált humusz-féleségek leépülése is zajlik. Ezen spektrumokból a pirolitikus-szén hasznos-tulajdonságainak az idővel-előrehaladó kiteljesedésére mutató ismeret új; míg az UV-sugárzás hatására vonatkozó azzal a megfigyeléssel cseng össze miszerint az intenzív-napsugárzásnak kitett takaratlan-talaj felszínén levő humusz veszít a mennyiségéből.

10.ábra:   Pirogén-szén: öregedés vs. UV hatása

7) Tanulságok

Örömömre szolgálna, ha e múltba-tett kirándulás nem menne a feledésbe anélkül, hogy néhány megszívlelendő intelem, tanács, és felvetés említése haza-köszönne – kiváltképp válasz-utak előtt.

i) A Terra Preta rejtély felderítése rámutatott, hogy ürülék nélkül nincs hosszútávú túlélés.

Jelenleg – mintegy 50 éve – az emberiség hatalmas erőfeszítéssel és áldozatokkal azon dolgozik, hogy ezt a matériát a legkülönfélébb-beavatkozásokkal [minden haszon nélkül] megsemmisítse – a processzus-okozta károkat pedig elhallgatja, szőnyeg-alá söpri, elnapolja, újabb badarságokkal [amik körül/után veszettül „kutat”] kísérli meg tompítani.[26]

ii) A Terra Preta kutatásokkal rivaldafénybe került pirolitikus-szén funkciójának felszínes-ismerete veszélyeket rejt. Tévútra viheti az utat-kereső agrárium menedzselését – és újfent a sötétségbe lökheti a Vízgazdai-megvalósításokat.

iii) Nem szabad hát feledni, hogy a pirolitikus-szén leg-kiérleltebb formája is úgyszólván csak egy [ritka-képességű] tartály. Amely hosszútávú-védelmet nyújt a pórusaiba-töltött legbecsesebb multifunkcionális-anyag számára. Amely együttes így egészséges és termékeny talajt biztosít azoknak a terményeknek amelyek bennünket sem betegítenek meg[27]; amelyek feldolgozási valamint étkezési/emésztési maradékai vissza kell kerüljenek (lehetőleg ugyanabba) a talajba – mégpedig a Természet-kongruens Vízgazda-rendszer által garantáltan-működő (és amellett civilizált) módozatokkal.

iv) Tömjük-e akkor tele a mérsékelt-égövön is a termésbe-fogott talajainkat aktívszénnel – lovat adva ezáltal az erdőirtás eszkalálódása alá?

Pótlom hát, mert nem kapott a fenti-elemzésben kellő-hangsúlyt az Amazóniai-medence talaja és a csernozjom-földek közti alapvető-különbség az ásványi-összetevők tekintetében:

·     Ott eredendően-hiányos mobilizálható-táp-elemekben a talaj
a gyakori-esők általi intenzív-kilúgozódás következtében;
itt viszont a mikroelem-denudáció[28] is legfeljebb virtuális.

·     Az ottani magas-talajhőmérsékleten a humusz predátori-bontása is gyors
(amennyiben nem kerül a taglalt-módon a pirolitikus-szén védelme alá);
az itteni klímán viszont speciális-védelem nélkül is (úgy-ahogy) elvan a humusz.

·     És ne feledjük: a szélesebb-körű feltárások rámutattak,
hogy az itteni-talajokban is akad pirolitikus-szén – ha nem is a mi jóvoltunkból,
hanem a gondoskodó-Természet tüzeskedő-játékának hagyatékaként.

v) Tehetünk-e valamit (az észszerűség határain belül) a talajaink pirolitikus-szén állományának a szaporításáért?

·     Újragondolható lehet ebben a tekintetben a kontrollált-tarlóégetés:
összhangba-hozva a széljárással és kellő-nedvességtartalommal,
a csekély égetési CO₂ mellett képződő megpörkölődött ill. félig-elszenesedett tarló-maradvány még mindig alkalmas a TMMG-koncepciójú[29] talajtakarásra
– és az eljárás gyomgyérítéssel is szolgál.

·     Meggondolandó lehet a gyümölcsösök fagykár-elleni védelmekor alkalmazott éjszakai-tüzelés módja is: a nedvesebb és tömörebb kazlak parázsló-égése bizonnyal hagy maga után nemkevés pirolitikus-szenet, s a tompított-égés füstjének melege tovább megül talajközelben mint a lobbal-égő láng csóvájáé.

·     A ház körül pedig lehet hasznosítani a kályhák és kandallók füstcsövei és a kéményzsák takarításakor összegyűlő kormot – ami tökéletlen [merthogy: oxigén-hiányos] égés termékeként nem más mint porszerű pirolitikus-szén.
Helye így nem a kuka és a szeméttelep, hanem a kert/konyhakert talaja.
(Hogy terítés után fel ne kapja a szél, érdemes azonnal után-öntözni a területet.)

vi) Vegyük észre a mára hangzásával is rettegtetővé-tett PAH-vegyületek általi veszély és a Természet működése közti diszkrepanciát. A vadon szavanna- és erdő-tüzei a pirolitikus-szén állomány mellett PAH-vegyületeket is eredményez.[30] Vajon ez azt jelenti hogy a Természet szándékos-gonoszsággal mérgezi önmagát? – Vagy csupán megint vehemensen túlliheg valamit az a kutakodás amely megrögzötten pánikkeltő-témák után kajtat?

Ha valaki csupán addig az ismeretig merészkedik a Kémia-birodalmába hogy a szerkezeti-képletek alapján rácsodálkozzon a PAHÆpirogén-szénÆgrafit felépítése rokonságára [ld. az 5.)Kr1.) a)–c) alattiak valamint a 3.ábra és 8.d)ábra egybevetéseként], akkor nem lehet tőle idegen hogy további-részletek nélkül is hitelt adjon a következő megállapításoknak:

a) A mikrobiális lebontás[31] a jelzett sorrendben lassuló. Azaz: a PAH-vegyületekre ha rátalálnak a falánk mikroorganizmusok, bizony elkezdik kicsipkézni; a pirogén-szén PAH-jellegű váza [az anellált C-atomok sokasága miatt] számukra már keményebb-feladat [emiatt is őrződött meg évezredeken át a TP-helyszíneken]; a grafit szuper-PAH szerkezete pedig már nem is érintett. A lebomlási-hajlam különbsége nyilván a H-atom nélküli anellált-struktúra részarányának a megnövekedésében áll.

b) A mikrobiális kicsipkézés következményeként aktívabb funkciós-csoportot is hordozó PAH vegyület vagy további-leépülésnek kitett (újabb/további) mikrobiális-behatásra, vagy újdonat funkciós-csoportja reaktivitása révén menekülő-utat talál a pirogén-szén felé: kémiai-kötés(ek) által becsatlakozva annak struktúrájába növeli annak állományát.

Ne keressünk hát ördögöt a talajokban-fellelhető PAH nyomok mögött – legalábbis addig ne, amíg a rákbetegségekre való hajlam a vadon-legelésző szarvasokban kimutatottan meghaladja a karámokban genetikailag-módosított szójával takarmányozott állat-állományét. Ami persze nem azt jelenti, hogy egészség-javító kúrára lenne javallott az erdőtűz-körüli séta, hiszen a kavargó-légmozgással a légtérbe-kerülő porszemcsék felületén ott utazhatnak az égéstermék könnyebb-komponenseivel együtt a kisebb PAH-molekulák is, és séta közben a légvétel elkerülhetetlen. Elégedjen meg a városlakó azzal, hogy kényszerű-sétafikája során a maga-teremtette szemétégető-művek és egyéb ipari-létesítmények kéményei által a légtérbe-lökött PAH [és egyéb: Dioxinok, PCB] vegyületekből mindennap szippanthat.

vii) Ne legyünk már annyira együgyűek, hogy kiszolgáltatottan fuldokolva az ismeretek művi-szétdaraboltsága tengerében észrevétlen maradjon előttünk a pirogén-szén TP kapcsán bemutatott funkciója és az aktívszén vízszűrési-alkalmassága közti magyarázat-azonosság kézenfekvősége: Az a pirogén-szén struktúra amely képes védőszárnyai alá venni a talaj-humusz jelentős-hányadát, ugyan miért ne lenne képes könnyűszerrel a legkülönbözőbb alig ppm/ppb szintű vízbeli-szennyezések megfogására hatalmas adszorpciós-kapacitásával – mikor a pirogén-szén és az aktívszén szerkezeti-rokonsága oly közeli, hogy a köztük-levő határ is nehezen kvantifikálható.

2025. január 20.     Fuggerth Endre

Vissza a Tartalomra…

---

[1] DEDÓ Felsőfokon (https://utazasokavizgazdakorul.blogspot.com/p/dedo-felsofokon.html)

[2] Esővízből Ivóvíz, Búcsú(s)zó 1.) alatt (https://utazasokavizgazdakorul.blogspot.com/p/esovizbol-ivoviz.html )

[3] Rézpillangó [színdarab: The Brass Butterfly (1958), szerző: William Golding (1911-1993)] TV-játék (1971) szereposztás: Páger Antal (Cézár), Sinkovits Imre (Fanoklész), Balázsovits Lajos (Mamiliusz), Inke László (Posztumusz) (https://port.hu/adatlap/film/tv/rezpillango-rezpillango/movie-104480 )

[4] A történelmi áttekintés részleteit innen merítettem:

Woods, W. I., Teixeira, W. G., Lehmann, J., Steiner, C., WinklerPrins, A., & Rebellato, L. (Eds.). (2009). Amazonian Dark Earths: Wim Sombroek’s Vision. doi:10.1007/978-1-4020-9031-8

(https://www.researchgate.net/publication/237530434_Amazonian_Dark_Earths_Wim_Sombroek's_Vision )

[5] Dawsey CB, Dawsey JM (1995) The Confederados: Old South Immigrants in Brazil.
Tuscaloosa, University of Alabama Press , ISBN 978-0-8173-0753-0

[6] Katzer F. (1903) Grundzüge der Geologie des unteren Amazonasgebietes (des Staates Pará in Brasilien).
Leipzig: Verlag von Max Weg

[7] Sombroek WG (1966) Amazon Soils: A Reconnaissance of the Soils of the Brazilian Amazon Region. Wageningen, the Netherlands: Center for Agricultural Publications and Documentation

[8] Denevan WM (2001) Cultivated Landscapes of Native Amazonia and the Andes.
(Oxford, University Press, Print ISBN: 9780198234074)

[9] Talajelemzés az archeológia szolgálatában:

Arrhenius, O. (1931). Die Bodenanalyse im Dienst der Archäologie. Zeitschrift Für Pflanzenernährung, Düngung, Bodenkunde, 10(27-29), 427–439pp. doi:10.1002/jpln.19310102705 (németül);

Smejda, L., Hejcman, M., Horak, J., & Shai, I. (2017). Ancient settlement activities as important sources of nutrients (P, K, S, Zn and Cu) in Eastern Mediterranean ecosystems
– The case of biblical Tel Burna, Israel. CATENA, 156, 62–73pp. doi:10.1016/j.catena.2017.03.024

[10] Lehman, J. et al. Slash-and-char: a feasible alternative for soil fertility management in Central Amazon? 17th WCSS, 14-21 August 2002, Thailand, Paper no. 449 (https://www.css.cornell.edu/faculty/lehmann/publ/Lehmann%20et%20al.,%202002,%20WCSS%20Bangkok,%20paper%20no.0449.pdf)

[11] Ennek a képességnek a mikéntje kap részletező-bemutatást a Talajtan IV.)B.) rész 4.) és 5.) pontjai alatt. (https://utazasokavizgazdakorul.blogspot.com/p/talajtan.html)

[12] forrás: Takarás II. tétel (https://szennyviztisztitas.blogspot.hu/p/takaras_9.html)

[13] Mao, J.-D., Johnson, R. L., Lehmann, J., Olk, D. C., Neves, E. G., Thompson, M. L., & Schmidt-Rohr, K. (2012). Abundant and Stable Char Residues in Soils: Implications for Soil Fertility and Carbon Sequestration. Environmental Science & Technology, 46(17), 9571–9576pp. doi:10.1021/es301107c

valamint a cikk tartozéka („Supporting information”):
Letölthető innen: https://pubs.acs.org/doi/10.1021/es301107c

direkt-elérés: https://www.css.cornell.edu/faculty/lehmann/pictures/publ/ES&T%2046,%209571-9576,%202012%20Mao%20supporting%20online.pdf

[14] Solomon, D., Lehmann, J., Thies, J., Schäfer, T., Liang, B., Kinyangi, J., … Skjemstad, J. (2007). Molecular signature and sources of biochemical recalcitrance of organic C in Amazonian Dark Earths. Geochimica et Cosmochimica Acta, 71(9), 2285–2298pp. doi:10.1016/j.gca.2007.02.014

közvetlenül: https://www.css.cornell.edu/faculty/lehmann/publ/GeochimCosmochimActa%2071,%202285-2298,%202007%20Solomon.pdf

[15] Northrop, D. C., & Simpson, O. (1956). Electronic Properties of Aromatic Hydrocarbons. I. Electrical Conductivity. Proceedings of the Royal Society A: Mathematical, Physical and Engineering Sciences, 234(1196), 124–135pp. doi:10.1098/rspa.1956.0020
(letölthető: https://royalsocietypublishing.org/doi/pdf/10.1098/rspa.1956.0020 )

[az értékeket a Fig.4-hez igazítva a Table I adatai helyett
– ld. footnotes in https://royalsocietypublishing.org/doi/10.1098/rspa.1956.0020 ]

[16] Kwon, J. H., Park, S. B., Ayrilmis, N., Oh, S. W., & Kim, N. H. (2013). Effect of carbonization temperature on electrical resistivity and physical properties of wood and wood-based composites. Composites Part B: Engineering, 46, 102–107pp. doi:10.1016/j.compositesb.2012.10.012
[Az ellenállás-értékekből σ=1/R konverzióval]

[17] Shifan Zhang, Neven Ukrainczyk, Ali Zaoui, Eddie Koenders: Electrical conductivity of geopolymer-graphite composites: Percolation, mesostructure and analytical modeling, Construction and Building Materials Vol. 411, 12 January 2024, 134536 DOI: 10.1016/j.conbuildmat.2023.134536

[18] 183p in: Marsh, H., & Rodríguez-Reinoso, F. (2006). Characterization of Activated Carbon.
Activated Carbon, 143–242pp. doi:10.1016/b978-008044463-5/50018-2

[19] Rodrı́guez-Reinoso, F., & Molina-Sabio, M. (1998). Textural and chemical characterization of microporous carbons. Advances in Colloid and Interface Science, 76-77, 271–294pp.
doi:10.1016/s0001-8686(98)00049-9

[20] https://en.wikipedia.org/wiki/Charcoal

[21] Faizu Ahmed Lame, Haruna Adamu: Relationship Between Chemical Composition and User Perception on Wood-Charcoal Species Preference in Bauchi Metropolis, Nigeria, October 2018 International Journal of Innovative Approaches in Science Research 2(3):88-102pp DOI: 10.29329/ijiasr.2018.152.2 (https://www.researchgate.net/publication/328429379_Relationship_Between_Chemical_Composition_and_User_Perception_on_Wood-Charcoal_Species_Preference_in_Bauchi_Metropolis_Nigeria)

[22] Rejtő Jenő: A szőke ciklon (Albatrosz, Budapest 1968) 107p

[23] Fig.5.e) in Mistar, E. M., Alfatah, T., & Supardan, M. D. (2020). Synthesis and characterization
of activated carbon from Bambusa vulgaris striata using two-step KOH activation.
Journal of Materials Research and Technology. doi:10.1016/j.jmrt.2020.03.041

[24] Figure.2 b) in Glaser, B. (2007). Prehistorically modified soils of central Amazonia: a model
for sustainable agriculture in the twenty-first century. Philosophical Transactions of the Royal Society B: Biological Sciences, 362(1478), 187–196pp. doi:10.1098/rstb.2006.1978

(https://royalsocietypublishing.org/doi/10.1098/rstb.2006.1978 )

[25] Golchin, A., Clarke, P., Baldock, J. A., Higashi, T., Skjemstad, J. O., & Oades, J. M. (1997).
The effects of vegetation and burning on the chemical composition of soil organic matter
in a volcanic ash soil as shown by 13C NMR spectroscopy. I. Whole soil and humic acid fraction.
Geoderma, 76(3-4), 155–174pp. doi:10.1016/s0016-7061(96)00104-8; (https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0016706196001048 )

[26] Fuggerth Endre: Szenny és Víz (2022, 2. bővített és átdolgozott kiadás ISBN 978-615-01-5685-9)

[27] Kezdve a betegségek prekuzorával, a hiányos beltartalommal. Lásd:

A Tudomány Béresei (https://utazasokavizgazdakorul.blogspot.com/p/a-tudomany-beresei.html);

Vízgazda vs Tudomány (https://utazasokavizgazdakorul.blogspot.com/p/vizgazda-vs-tudomany.html)
Az „Analógiás megvilágítás” D.4) részeként.

[28] Ref.9, IV.6.) rész

[29] TMMG (https://utazasokavizgazdakorul.blogspot.com/p/tmmg.html)

[30] Csupán a tény rögzítése megerősítése végett, további cikkek halmaza nélkül:

Campos, I., & Abrantes, N. (2021). Forest fires as drivers of contamination of polycyclic aromatic hydrocarbons to the terrestrial and aquatic ecosystems.
Current Opinion in Environmental Science & Health, 24, 100293. doi:10.1016/j.coesh.2021.100293

Az 57 hivatkozással tarkított áttekintő-cikk fontoskodó-blablájától amiatt is ajánlott eltekinteni amivel a cikk záródik:

„However, despite the recognized risks… several research gaps remain in understanding their terrestrial and aquatic impacts.”

Magyarul [a recognized laza-jelentésére is figyelemmel]:
Az azonosított [MI által?] ill. elfogadott [KI által?] kockázatok ellenére…
számos kutatási hiányosság maradt a [PAH] szárazföldi és vízi hatásai megértésében.

Ami a fejéről a talpára fordíthatja a megítélést.

[31] A PAH Természeti-lebontása létezésére jelzésértékű morzsa:
Semple, K. T., Morriss, A. W. J., & Paton, G. I. (2003).
Bioavailability of hydrophobic organic contaminants in soils:
fundamental concepts and techniques for analysis.
European Journal of Soil Science, 54(4), 809–818. doi:10.1046/j.1351-0754.2003.0564.x