Végjáték ?

Végjáték?

Gyálai Holt-Tisza, kármentesítés/rehabilitáció,
Pilot-projekt zárójelentés Elemzése

tárgykörben
az alábbi kísérőlevéllel elküldtem a megszólítottak felé
a lentebbi Értékelés tartalmát.

Tekintettel a keresztül-erőszakolt Pilot-projekt által felmutatottakra,
valamint a nagybani-kármentesítés tényleges végrehajtása körüli dilemmákra,
úgy tudjuk hogy Szeged város vezetésével a napokban összeülnek a felek,
hogy értelmezzék a kialakult helyzetet, s egyeztessék további elképzeléseiket.

Remélni szeretnénk sokan,
hogy az alábbi feltárások ehhez célirányosan fognak szolgálni.

Alant sorolt Megszólítottaknak

ajánlom szíves figyelmükbe a csatolt Elemzés tartalmát,

elősegíteni a döntéshozatalt és a kibontakozást a téma és teendői kapcsán.

·     Országos Vízügyi Főigazgatóság, mint a projekt fő-koordinátora ovf@ovf.hu ,

·     ATIVIZIG, mint helyileg illetékes Vízügyi-szerv titkarsag@ativizig.hu ,

·     Adept Enviro Kft., mint a rész-projekt gazdája adeptenviro@adeptenviro.com ,

·     Szeged város Polgármestei Hivatala, mint a környék gazdája info@szegedvaros.hu

·     Gyálaréti Lokálpatrióta Egyesület, mint az ügy menetében érintett és érdekelt polgári-közösség gyalaretiegyesulet@gmail.com  

·     Klebersberg-telepi Polgári Kör, mint az ügy menetében érintett és érdekelt polgári-közösség hirharang1999@gmail.com

·     Bálint Analitika, ahonnan származó professzionális kromatogramok támpontokat nyújtottak az elemzéshez titkarsag@balintanalitika.hu  

2021. július 12.           dr. Fuggerth Endre

 

Pilot-projekt   –   Külső értékelés

(a kezeimhez befutott hivatalos dokumentumok alapján[1])

Túllendülve azon a sikertelenségen ami a meder-szakasz víztelenítés címen történt 2020. őszén[2], s ami félévvel későbbre tolta a kísérlet tervezett befejezését, a következők állapíthatók meg:

1.) Nem teljesült a kitermelt mederiszap tervbevett homogenizálása (vö. [1]), ami a kiindulási-feltétele lett volna a 9 db próbálkozás abszolút-értelmű összehasonlíthatóságának.

Ennek bizonyítéka a Záródokumentum [ref.1] alább mutatott 9. ábrája kiindulási-koncentrációi [ld. az április 8-i adatokat]. Az egyes prizmák iszapjai TPH tartalmai 7000 és 2000 mg/kg közötti szélsőséges értékek. Ezzel megszűnik a kísérletek direkt-összevethetősége, hiszen nagyobb induló TPH koncentráció hosszabb inhibeáló-periódussal bírhat stb.

Megjegyzés: Ezek-után az is kérdéses lehet, vajon homogének-e maguk az egyes prizmák? – Amire rövidesen szintén választ kapunk.

[1] „A PILOT teszt előkészítő munkafázisa során megtörtént a kezelőtér kialakítása, majd a Feketevíz három – az előző fejezetben bemutatott – különböző szakaszáról mindösszesen mintegy 1000 m³ szennyezett mederiszap kitermelése és homogenizálása.” [ref.1 p9]

2.) A manipulációs esetlegességeket leszámítva, nem mutatkozik ÉRDEMI különbség
a TPH-lebontás erélyében az 1-9 kísérletek között. Azaz: nincs mit „optimalizálni”.

Ami igazolja az előrevetítésünket, miszerint az egész kísérletezgetési herce-hurca teljesen felesleges. A bekerülésre jelzett 92 millió Ft-ra még lehet legyinteni, hogy „tanulópénz”; az igazi veszteség az időbeli csúszás, benne azzal a bizonytalansággal amit 6.) alatt fogalmazok meg.

Precízebb felderítő-elemzést az 1.)-8.) negatív tételek mögött kínálok.

3.) Nem érthető, hol és miből keletkezik a „csurgalékvíz”, amennyiben mind a kialakítás mind a felhasznált anyagok minősége kizárja a kazetta-terek kilukadását. Hiszen, ha a prizmák alulról és oldalról zártak, akkor honnan kellene számolni „csurgalékvízzel”?

Erre egyetlen lehetőség marad: a kiszámíthatatlanul érkező égi-csapadék eláraszthatja az amúgyis agyonlocsolt lefolyástalan kazettát. – Miáltal is a kívánatos aerob-körülmények a minimális-szintre szorulnak vissza.

Tanács: Mindezzel számolni se kellene, ha a szalmás-aláterítésre vékonyabb-rétegben kiterített iszap háborítatlan természetes-aerálását szakítja meg rövid-időre egy intenzívebb zivatar, vagy pezsdíti fel egy átfutó zápor. Amely életszerű, költség- és energia-kímélő elrendezést javallottuk is korábban [ld. ref.3 IX. 7.) alatt] – mint ami közvetlenül és késedelem-nélkül elindítható lenne a nagybani-tennivaló rendezésére. Ráadásul azokkal a további előnyökkel, hogy az iszap ilyen kiterítése egy távolabbi zavartalan helyszínen

a) nem igényelné az utólagos elhordást (hova is?),

b) nem irritálná és osztaná meg a lakosságot az orra előtt zajló folyamat,

c) az igénybevett terület talajminősége javulna a talajfelszíni komposztálódás által.

4.) Ha már csurgalékvíz, akkor figyelemreméltó hogy abban praktikusan UGYANAKKORA
a mért TPH koncentráció mint amennyit a megelőző felmérések során magában a Holtág vizében mértek. Akkor 34-80 μg/l, most 46-93 μg/l. [ref.1 p26] Az aktívszenes szűrőágy kapcsán leírt és remélt hatékonyságnak a megvalósult-gyakorlatban tehát nyoma sincs.

5.) Csurgalékvíz – beöntözés – aerálás:

A Záródokumentumból vett két képpel érzékelhető a kontra-produktivitás. Nyilvánvaló hogy nem menne a kazetta-tartalom „átforgatása” ha a közeg száraz lenne. Lucskosan viszont nincs számottevő aerálás (csak kierőszakolt bugyborékolás).

a kazettákba pakolt meder-iszap

iszap-átforgatási színjáték

6.) A bemutatott hőmérséklet-profilnak nem tudni mi köze lenne a tevékenységhez, hiszen a mutatott értékek az évszaki-időjárással vannak paritásban:

E dolgozat-töltelék érdemi-hozadéka az lehet, hogy demonstrálja: erre a paraméterre szükségtelen lesz a továbbiakban figyelni.

7.) Amennyiben A VÁRT EREDMÉNY ELMARADT – és ennek rögzítése szerepel a Záródokumentumban (vö. [2]) – akkor miféle kilátásokat vetít előre az (a nagybani, 160,000 m³ iszapmennyiségre), hogy az összes most-kitermelt iszaptömeget el kell szállítani egy „veszélyeshulladék-lerakóba”?

[2] „A beavatkozás „eredménye:

A kezelt iszap TPH és PAH szennyezőanyag tartalma a 2 hónapos kezelés végére nem érte el vonatkozó (B) szennyezettségi határértéket, ezért a meder partoldalára történő engedélyezett elhelyezés nem volt lehetséges.

Bár a kezelés során valamennyi kezelési egységben megfelelő szennyezőanyag koncentráció csökkenés volt mérhető a mintegy 2 hónapos biodegradációs időszak alatt, a kezelés további folytatása a (D) kármentesítési célállapot határérték eléréséig nem volt megoldható, ezért a területről a Határozat értelmében a teljes kezelt iszapmennyiség elszállításra kerül veszélyeshulladék-lerakóba. A kezelés végére a prizmákba tárazott iszap teljes mennyisége 610 m3 -re csökkent.” [ref.1 p30]

Kiegészítés: Amennyiben a 3.) alatti Tanács szerint haladna a rehabilitáció, úgy a „2-hónap” nem lenne limitációs-tényező. Az effektív (95% fölötti) eltüntetés ill. átalakulás rendszerint több időt igényel (minimálisan 1 év természetes-ciklusát), de ezalatt biztonsággal haladnak a folyamatok, gardírozatlanul is.

8.) Alkímiától és számmisztikától mentes alátámasztást lenne jó kapni erre vonatkozóan:
HOGYAN LETT a kitermelt 1000 m³ iszapból 610 m³ elszállítandó anyag, amikor az még meg is lett szaporítva (vö. [3])?

[3] „A prizmák talpára 10-20 cm tiszta földréteget helyeztek el, hogy a keverések során a fólia és a dréncsövek védelmét biztosítsák.” [ref.1 p12] 

Felderítő-elemzés

Ezúttal kizárólag a „TPH” szemszögéből vizsgálódom. Az Esettanulmány[3] tudományos-publikációkkal alátámasztott részében (VIII. fejezet) ugyanis már rámutattam: ahol a TPH-lebontás működik, ott a PAH-lebontással sem lesz fennakadás.

A 1. ábrán összemontíroztam néhány beszédes kromatogramot, melyek mögötti minták főbb paramétereit az 1. Táblázat tartalmazza:

1. ábra:   TPH gázkromatogramok

	minta	dátum	mg/kg TPH
a)	gázolaj	-	(irreleváns)
b)	G-54170	04.08	4414
c)	G-54423	05.27	6298
d)	G-54357	05.07	3523
e)	G-54424	05.27	3435
f)	G-54500	06.04	2730

1. Táblázat

A sok-sok kromatogram közti tévelygés helyett kiemeltem közülük néhány reprezentánst. Így:

·     b) jellegzetes képe a beavatkozások-előtti iszapmintáknak: azaz, ilyen a 2021. április 8-i állapotok „TPH-képe”*.

* „kép”-azonosságról beszélek csupán, a mögöttes intenzív-tényező (a mennyiség) természetesen egyedi és különböző, a kezelésektől és az eltelt-időtől függően.

·     c) pedig ugyanezeké, 2 hónapnyi különféle-beavatkozás után: a junius 4-ig tartó köztes- és vég-állapotok. [Kivéve d) e) f) eseteket, amikről alább szólok.]

A.) Az máris ordít, hogy az iszapmintáknak vajmi kevés közük van a MÁV által évtizedekkel ezelőtt a Holtágba suttyomban belevezetett dízelolajokhoz, hiszen a) és b) kromatográfiás képében több az eltérés mint a hasonlóság.

i) Egyrészről, a C₂₆-nál nehezebb frakció az iszapminta totál TPH tartalmának több mint a felét adja, ám ennek a frakciónak nyoma sincs a gázolajmintában.

ii) Másrészről a gázolaj-minta szinguláris komponensei (a kiemelkedő egyedi-csúcsok) száma és azok egymáshoz-viszonyított arányai sincsenek köszönőviszonyban az iszapminta C₂₆-ig terjedő, a háttérből kiemelkedő csúcsaival.

Ha volt is valaha gázolaj-szennyezés, ii) arra vall hogy az az elmúlt 40-60 év folyamán a víz-alatti anaerob-körülmények között is alapos-átalakulást szenvedett. Azt hogy a keletkezett [amúgy itt (is) azonosítatlan] vegyületek most károsabb termékek-e, avagy a bekövetkezett átalakulások a természetbe-illeszkedő kedvező-irányú folyamat részei, ennyiből nem lehetséges eldönteni.*
Az i) alatt jelzett tetemes-mennyiségű C₂₆-nál nehezebb frakció azonban adódhat máshonnan is. Maga a Holtágba-vezetett kezeletlen-szennyvíz szervesanyag-tartalma anaerob-körülmények között szintén rothad, s ez könnyen vezethet a jobban-ismert metánképződés mellett egyéb szénhidrogén-vegyületek keletkezéséhez is. Alant tehát nem csak lebontás történhetett az eltelt évtizedek alatt, de építő-szintézis is; miáltal előállhattak a nagyobb-szénatomszámú TPH-jellegű vegyületek is (éspedig nem a gázolajból, hanem az egyéb szerves-komponensekből).

* Valószínűsíteni viszont igen. A Természet lassú-folyamatai általában begyógyítják a hirtelen-káresetek okozta sebeket. Így van ez nemcsak azokkal a felfordulásokkal amik emberi gondatlanságból erednek, de azokkal is amiket hevesebb külső/belső természeti-erők váltanak ki. Ha nem így lenne, már régen élhetetlen káosz uralkodna a Földön.

Kijelenthető tehát: a Holtágban eltemetett szerves-anyag jelentős-hányada (ideértve a gázolaj-eredetűeket is) bizonyos hogy átesett már ilyen-olyan átalakuláson, melyre utaló jel a két diszkutált szimptóma.

Részletkérdés: Az a nézet semmiképp nem tartható, hogy a víz-alatti és iszapbeli elfekvőségek szimplán különféle kőolajpárlatok keverékei.

Ugyanis minden kommersz ipari kőolajpárlat kromatográfiás képe a) szerinti lefutású, a desztilláció fizikájából adódóan [amit az elemzéshez-használt gázkomatográfiás-oszlop elválasztást-biztosító apoláros állófázisa is mintegy másol], legfeljebb a párlat által átölelt szénatom-szám tartomány lehet szűkebb, amennyiben a desztillációs-elrendezés speciálisan célozza a szűkebb-frakciók nyerését – de ipari-célokra ekkor is legalább 4-6 n-alkán szélességű illékonysági-tartományt foglal magába.

Ha most különböző efféle párlatok elegye lenne b), akkor a C₂₆-C₃₂ közötti tartomány burkológörbéje nem mutathatna a kép-szerinti hegyes-csúcsot, hiszen a pontosan-ebbe a tartományba eső szűk-párlat sem adna ilyen képet, s a b) totálképéhez szükséges további-párlatok profiljainak a szuperpozíciója balról-is jobbról-is tovább tompítaná a burkológörbe csúcs-maximum körüli domborulatát.

Megfigyelés: bármennyire is kellemetlennek tűnik tehát ez a kiindulási [b) szerinti] rengeteg TPH, valójában ez már közel nem „az a TPH”. A teendőnek tehát valójában nem centruma a „TPH eltávolítás”, hanem az igazi-teendő az eltemetett rengeteg rothadó szerves-anyag aerob átalakítása humusz-jellegű anyagokká[4] – amely lezajlásával párhuzamosan fog haladni a maradék-TPH természet-kongruens[5] átalakítása is, ugyanazon aktív mikroba-közösség által.

B.) Ha a fentiek ismeretében szemléljük a c) kromatogramot – amely, mint tudjuk, jellegzetes képe a beavatkozásokat követő TPH-profiloknak – akkor elmondható:

i) A zajló-folyamatok közvetett-bizonyítékára utal ugyanaz a két szimptóma amit A.) i) és ii) alatt már taglaltunk. Egyrészt tovább szaporodnak a nehezebb-komponensek (itt a C₄₀ fölötti frakció), másrészt a háttérből kiemelkedő (marker)komponensek mennyiségükkel-korreláló csúcsmagasságaik arányai is átrendeződnek b) állapotához képest.

ii) A zajló-folyamatok tehát [a mért összes-TPH mennyiség változásán* túl] újabb TPH-komponenseket generáltak.

* Szándékosan írtam változást, és nem csökkenést. A laikust a csökkenés nyugtatná meg, anélkül hogy a valóság bonyolultságából bármit is értene. Így akár megdöbbenéssel vegyes értetlenséggel is szemlélheti a 2. 3. 5. és 7. prizmák 05.06 TPH-állapotát, amelyek TPH-szaporulatot jeleznek – igaz, jelen-esetben csupán tranziens-módon, mert a következőkben leépülés tapasztalható.

Nehéz lehet elhinni, de a TPH-növekedés lehetősége sokkal általánosabb. Ezt kívánja figyelmeztetésképp is illusztrálni a természetes-eredetű biológiai-anyag komposztálása is [ld. a ref.5 alatti „zöld-komposzt” kromatogramját és elemzését].

Hosszú elemzést (és feltehetőleg pótlólagos kutatást, jól-tervezett kísérletek mentén) kívánna ezt helyretenni: mikor várható eliminációhoz vezető TPH-csökkenés; mi állhat amögött ha a TPH-csökkenés pusztán (egy még jelentős érték) aszimptotájához tart;
s hogy mikor kell és mikor nem kell félni a regisztrálható TPH-növekedéstől.

Itt megint felmerülhet az alapkérdés: Vajon ezek ártalmatlanabbak avagy veszélyesebbek az előzőeknél? Mert ezek függvénye a kárenyhítés ill. a károkozás.

Ezzel ismét a képbe kerül az amit A.)* alatt sugalltam, s amit erről a TPH-elemzési oldalról nem is igen lehet bizonyítani. Lehet viszont (közvetetten) onnan, hogy tényszerűen bizonyított: az éltető humusznak is van „TPH” frakciója.[6]

iii) Szót kell ejtsek még arról, hogy a precíz-részleteket illetően b) és c) technikai-paraméterei eltérőek.* Ezt indikálják a vonatkozó elemzési-idők [40 ill 20 min a kromatogramok vége]; így a lényegi-összevetést megkönnyítendő mindkettőn jelzéssel láttam el az n-C₂₆ alkánnak megfelelő pozíciót. Mindazonáltal b) és c) gond nélkül összevethető, hiszen az elválasztás jellege azonos.

* A különbségnek többféle eredője lehet: az alkalmazott kolonna-hossz rövidebb, a vivőgáz sebessége nagyobb, de leginkább egy meredekebb-emelkedésű hőmérséklet-program vezethet ehhez. Mindezek körüli döntések az elemzést-végző labor szabadságában állnak; ezekre nézve inkább diktálhat a terminus alatt elvégzendő elemzések száma.

C.) Most pedig a d) e) f) kromatogramokra térek vissza:

Ezekből rendre 3 db található [4], 3 dátumhoz kötötten [5]. [Ezek reprezentánsai d) e) és f).] Mindössze az április 8-i, indulási-időpontban nincs efféle; az akkoriak mindegyike b) képére hajaz. Ez [4] és [5] értelmében azt is jelenti, hogy a 9 közül az egyik prizma-kezelés során erősen más-jellegűek a TPH-t érintő/eredményező[7] folyamatok. Mivel nekünk nem adatott meg az a könnyebbség amely elárulná az egyértelmű párosítást prizma-minta és minta-jel között, a Murdoch-féle ösvényt követve kell kinyomozzuk: melyik prizma-kezeléshez is tartozhat ez az irreguláris TPH-kép.

[4] Ezek azonos-mintához kötődése több mint valószínűsíthető ezek tükrében:

„A mintavételeket követően minden kezelési egységből 3-3 db átlagminta laboratóriumi vizsgálata történt meg a következő komponensekre…” [ref.1 p20]

„A TPH és PAH eredmények időbeli alakulását a 9. és 10. sz. ábra szemlélteti, melyeken az adott prizmákból egy-egy alkalommal vett 3 db átlagminta vizsgálati eredményeinek számtani átlagát tüntettük fel.” [ref.1 p20]

[5] Ha a különböző-dátumokhoz kapcsolódó d) e) f) kromatogramok mögött nem egyetlen hanem több prizma mintája állna, akkor ezekből a prizmákból későbbi-időpontokban vett mintáknak is d)-hez hasonló (vagy abból kiindulóan tovább-szélesedő) lefutást kellene mutatniuk: azaz 9‑nél több ehhez-hasonló kromatogramnak kellene lennie – de csupán 9 db van. Az pedig kizárt, hogy egy prizma-minta amely d) TPH-állapotokat mutat, visszarendeződjék a kísérlet előrehaladtával az egyszerűbb képet mutató c) állapotúvá.

Ehhez össze kellett gyűjtenünk a 9 db irreguláris-kromatogramot tartalmazó minták adatait, amit a 2. Táblázat szemléltet:

dátum	05.07			05.27			06.04
mintajel	G-54356	G-54357	G-54358	G-54424	G-54425	G-54426	G-54499	G-54500	G-54501
mg/kg	5945	3523	4635	3435	2347	5003	1594	2730	2070
átlag	4701			3595			2131
prizma?	6, 2			2, 6, 7, 8			2

2. Táblázat

A könnyebb áttekinthetőség érdekében a Záródokumentum ábráiból elkészítettem a 2. ábrát:

2. ábra

Mivel a [4] alatt idézett szövegrészletből már tudjuk hogy a képzett átlagértékek lehetnek útbaigazítók, ezek mentén kerestem össze a lehetséges/megengedő párosításokat a prizmák és a minták között a 2. Táblázat és a 2. ábra dátum és átlag-értékei alapján, s tüntettem fel ezt a 2. Táblázat utolsó-sorában. Ahonnan egyenesen következik, hogy az egyetlen irregulárisan viselkedő prizma csakis a 2. lehetett. Amiben tehát egyedül a baktérium-oltóanyag (B) hozzáadásával próbálták elősegíteni a TPH „lebomlást” – a minden prizmát egyaránt érintő forgatáson túl (minimális-aerálás).

Most hogy már ezt is tudjuk, érdemes egy futó pillanatot szentelni a Záródokumentum ezen konklúziójának: „További előnye az 5-ös és 6-os beállítás szerinti kezelésnek, hogy a kezelés alatti szénhidrogén koncentráció változás a teljes szénhidrogén szennyeződésspektrum bontására utal.” [ref.1 p23] Aminek se füle se farka. Ha ugyanis a projekt intim-közelségében tapogatódzó konklúzió-fabrikáló olyannyira vak hogy a 2. prizma TPH-képe egyedi-jellegét nem észleli, akkor vajon mi különlegest fedezhet fel az 5. és 6. prizma mintái TPH kromatogramjai „teljes szénhidrogén szennyeződésspektrumában”? – Amelyek rendre azonos-lefutásúak az összes többi prizma-mintáéval, kivéve a 2. jelűt.

D.) Alább megkísérlünk néhány plauzibilis következtetést levonni a közölt-adatok alapján, reménykedve hogy a dolgok velejének lesz üzenetértéke. Előre kell azonban bocsátanom, hogy bármiféle konklúzió szorosabban-vett érvényességére erős behatárolással bír két tényező.

i) Az egyiket 1.) alatt már érintettük: az elmaradt/sikertelen nagybani-homogenizálás következtében az egyes prizmák induló TPH-koncentrációi szélsőséges határok közt mozognak. Ezen jelentős koncentráció-különbségek egy még be-nemindult reakció esetén – amennyiben abban kezdeti-gátlással lehet számolni – a reakció elkezdődésére és időbeli-lefutására egyaránt jelentős hatással vannak. A laikus-megközelítés szerinti algebrai-normálás (egyszintre-hozás) nem veszi figyelembe a kémiai-természetű inhibíció fennállásának a lehetőségét, így az nem több mint játék.

ii) A másikat a 2. Táblázatban leljük fel. Még egy adott prizmán belül sincs érdemleges homogenitás: 05.07 időpontban 5945 mg/kg TPH áll 3523 érték mellett. Mivel a mérés során alkalmazott gázkromatográfiás-módszer reprodukálhatósága ennél sokkalta jobb, ez csak úgy állhatott elő hogy a minták a prizma eltérő-helyeiről lettek véve. Hasonlóképpen bénítólag hathat az értelmet-keresőre a 05.27 időponthoz tartozó 2347 és 5003 értékpáros ugyanabban a prizmában. (S ha valaki birtokában van a prizma-szám minta-jel párosításnak, az ellenőrizheti a jelenséget tágasabban is.)

S ennyire eltérő TPH értékek eltérő TPH-előzményekből kell származzanak – hacsak a képzelet nem szárnyal a megrendezett-csodák felé.

A minden szintről visszaköszönő totális inhomogenitás elemzést-bénító ténye elé kívánkozik egy előremutató konklúzió: Ha beigazolódik hogy az átalakulások az inhibíciós-periódust követően széles kiindulási-koncentráció mellett kielégítően haladnak, akkor nincs is szükség homogenizálásra. S a valós-helyzet is erősen ezt diktálná. Ugyanis minden a mederből-kiemelt „mérgezett” iszaprészletben le kell zajlódjék a „méregtelenítés”, mindegy mennyi benne a „méreg”. Ehhez szükségtelen a homogenizálás, s legalább ennyire felesleges az optimalizálás; az egyetlen szükséges valami az idő. Inhomogén (azaz: valós, életszerű-eloszlású) „mérgezettség” esetén mindössze annyi lesz a különbség, hogy a lerakott-iszap bizonyos-helyein hamarább, másutt csak évek múltán érkezik el a „neutrális” állapot. Ez viszont akkor és csak akkor fogadható el, amennyiben az idő-faktor nem sürgető. Ami pedig csakis akkor állhat elő, ha a rehabilitálandó iszap a végleges-helyére kerül kihordásra és szétterítésre, és a lebontó-átalakítások ott történnek – úgy ahogyan azt már korábban leírtam (ld. ref.3 IX. fejezet).

E.) Következzék hát néhány kihámozható tanulság a 2. ábrára támaszkodva.

i) A 2. prizma TPH-feldolgozás kromatográfiás-képe teljességgel egyedi az összes többi prizma között [d) jellegű] ezt pedig a kezeletlen 1. prizmával összevetésben a baktérium-adagolásnak [B] kell tulajdonítani.

ii) A C.) alatt lefolytatott nyomozás szerint minden más prizma TPH-feldolgozási képe kromatográfiásan c) jellegű, egymáséihoz rendkívül hasonlatos.

i) és ii) ténye szolgáltatja az alapot iii)-v) következtetésekhez:

iii) Nem vezetett átalakulásbeli-változásokhoz sem az enzim-hozzáadás [E] (3. prizma) sem a műtrágya-adagolás [T] (9. prizma), hiszen ezen minták TPH-kromatogramjai ugyanolyanok mint a kezeletlen 1. prizmáéi: c) típusúak.

iv) E adagolása olyan prizmákhoz amikben B is van felülírja/megsemmisíti B egyedi-hatását: a 4. 6. 7. és 8. prizmák c) jellegű TPH-képében semmi nem emlékeztet d) kromatogramra.

Azaz: bármi jót/extrát is csinálna B, minden hozzáadott-beavatkozás azt visszaszorítja, mintha B jelen sem lenne. Ez szomorú lehet a tervezgetőknek, de van benne logika: B is E is biológiailag aktív-komponens, így nem kizárt hogy egymásnak vetélytársai legyenek.

v) iv)-nél is váratlanabb hogy T adagolása is nullifikálja B munkálkodását: az 5. prizma mintáinak TPH-kromatogramjai is c) jellegűek, d) nyomai nélkül. Amit viszont már nehezebb ill. körülményesebb értelmezni is, hiszen T biológiailag inaktív-komponens –
de ez van.

Az eddigiekből leszűrhető hogy B hozzáadása vagy teljességgel szükségtelen, vagy csak önmagában alkalmazandó. Utóbbi választás speciális TPH-termékekhez vezet [ennek képe d) kromatogram], amikről azonban semmi ismeret nincs, azzal összevetésben, hogy a gardírozatlan átalakulások [1. prizma, ahol kizárólag az élő-Természet által végzett folyamatokra kerülhet sor] bizony más [c) kromatogram által reprezentált] termék-elegyhez vezetnek.

Ha mostantól B  E általi gátlásától eltekintünk, úgy további megfigyelésekre nyújt alkalmat 4. 6. 7. és 8. prizmák viselkedésének az összevetése.

vi) T adagolása E mellett arányaiban kevesebb TPH-hoz vezet a kísérlet-végére, azaz „gyorsító”-hatásúnak tűnik: vö. 4. kontra 6. prizma.

vii) Ha viszont T+E-t megfejelik szénforrás-adagolásával [C] (alkohol hozzáadás: étek a mikroorganizmusoknak), akkor T vi) alatt rögzített kedvező-hatása eltűnik: vö. 6. kontra 7. prizma. [Nem váratlan hogy a bacik elfordulnak a nehezebben-emészthető „TPH”-tól.]

viii) Ugyanez a helyzet ha C hozzáadása helyett intenzív-aerálást [iA] alkalmaznak E+T mellett: vö. 6. kontra 8. prizma.

Ami viszont már elméleti-síkon is zavaró, hiszen a ténylegesen-jobb aerálás gyorsítaná az átalakulásokat. Legvalószínűbb a magyarázatot a kísérleti-összevisszaságokban keresni.

További konklúziókhoz jutottunk tehát: C is iA is teljességgel fölösleges, kontraproduktív, elhagyandó. Valamint olybá tűnik, mintha a 6. prizma lenne a nyerő (B+)T+E adagolással. De vizsgálódjunk tovább.

ix) A „nyerő” 6. prizma összes-TPH szintje az adatok tükrében ~22%-ra csökkent. Fogadjuk el ezt most jónak, mégha a célérték (500 mg/kg) fölött is van jócskán az abszolút-értéke, hiszen további 2 hónap alatt a beindult-folyamatok levihetik a TPH-szintet a bűvös-határ alá.

Vagy, marad az egy aszimptotikus-érték, természet-kongruens TPH-ivadékokkal [függően az iszapban jelenlevő egyéb (szintén inhomogénen-eloszló) szervesanyag-maradékoktól (amik az egykori szennyvíz direkt-örökösei)], ha a fene fenét eszik is.

Közel ugyanilyen jó ebben a tekintetben az 5. prizma is, ott ~25% TPH mutatkozik 2‑hónap után. Ami viszont együtt azt jelenti, hogy E alkalmazása felesleges, hiszen B+T ugyanoda vezet mint B+E+T.

Maradna „legjobbnak” tehát az 5. prizma szerinti elképzelés, ami tehát B+T etetést kíván. Kérdés: Lehetne-e a dolog még-egyszerűbb?

x) Az egy-komponenssel etetett 2. 3. és 9. prizmák TPH maradéka 2-hónap után rendre 57%, 39% és 37%. Közülük a 9. prizma lehet a „befutó”, de nem pusztán a nüansznyi-különbség miatt amivel megelőzi a 3. prizmát. Hanem annak figyelembevételével, hogy a műtrágya fajlagosan jóval olcsóbb mint a speciális enzim- és baktérium-preparátum. A 2. prizmával szemben az is előnynek vehető, hogy az ottani speciális ám ismeretlen átalakulásokkal szemben [amit a d) kromatogram tükröz] a folyamat nem mutat különbséget a befolyásolatlan-körülmények közt zajló 1. prizmában végbemenőktől.

xi) De van-e lényegi-különbség a x) alatti „befutó” és a kezeletlen 1. prizma között? Sok nincs, mert az 1. prizma is ~39%-ra teljesít – viszont ezt zsigerből teszi, ehhez semmiféle adalékot nem kíván.

Tekinthető-e hát nyertesnek az 1. prizma szerinti gardírozatlan kezelés?

Ha képesek vagyunk „kiiktatni” a 2-hónapos mesterséges-akadályt, akkor feltétlenül igen a válasz. A már beindult átalakulások itt is éppen úgy tovább fognak zajlani ahogyan azt ix) alatt már leírtam: sem nem rosszabbul sem nem jobban, legfeljebb egy parányit lassabban. Ugyanazt a TPH‑minimumot vagy aszimptotikus-értéket fogja elérni mint a 2-hónap alapján valamivel-gyorsabbnak ítélt bonyolultabb-elrendezés. Viszont mindennemű extra-költség nélkül, valamint ami még-fontosabb: mindennemű az adalékokhoz-köthető utóhatások nélkül.

Amennyiben ezt a végkövetkeztetést (a helyszínre vonatkozóval egyetemben) képes megemészteni a projekt-gazda és a továbbiakban ezek szerint jár el, úgy a pilot-kísérletekbe ölt pénz, idő és energia a nagybani-feladat vonzatai tekintetében akár nyereségként is elkönyvelhető.

2021. július 11.           dr. Fuggerth Endre

Vissza a Tartalomra…

---

[1] PILOT TESZT, BEAVATKOZÁSI ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ, Tervszám: 29-48/2021 valamint csatolt jegyzőkönyvek kromatogramokkal.

[2] Háttérlevelezés 10. alatt

[3] HOLT-Tisza (https://utazasokavizgazdakorul.blogspot.com/p/holt-tisza_9.html)

[4] Ennek a ténynek a meg-nemértése vezeti kátyúba az összes efféle (táj)rehabilitációt. A „veszélymentesített” végtermék ugyanis nem-valami deponálandó vagy eltemetendő feleslegesség (végképp nem „veszélyes-hulladék” lerakóba elsuvasztandó anyag), hanem a legkitűnőbb „pálfordulással” kapott talajjavító.

[5] Erre-vonatkozó ismeretek: „Hamleti kérdések”

[6] TALAJTAN 45. ábra (+ ottani ref.49)

[7] Szándékos ez a fogalmazás. Ref.5 tartalmával éppen azt kívánnám tudatos-szintre emelni, hogy egy minta TPH-képe messze nem azonos a minta „szennyezett”-voltával, valamint hogy a THP-jellegű szűkebb komponens-csoport monitorozása egy sokkalta komplexebb mintában még genealógiai-kapcsolatokra sem ad közvetlen-információt: TPH alakulhat át (pl. oxidációval) O-tartalmú szénvegyületté, s O-tartalmú szénvegyületek veszíthetik el O-tartalmukat (pl. H₂O vesztéssel, vagy dekarboxileződés során CO₂ vesztéssel), miáltal belőlük „TPH” képződik.

Tehát: míg egy olajkitermelés vagy benzinkút környékén fellelhető TPH nyomon-követése viszonylag egyértelmű konklúziókat szolgáltathat, addig egy olyan minta amelynek jóval tágabb a priusza (s ilyen a Feketevíz iszapja is) pusztán TPH-szinten kevéssé és nehezen értelmezhető. A nagyobb-teher (Gyála esetében ez a halmozódó kommunális-szennyvíz) ugyanis hangsúlyosabb következményekkel bír. Ennek lehet rész-következménye a THP-szerű komponensek megjelenése, ami azonban leválaszthatatlan a korábbi, szimultán, tényleges gázolaj-szennyezésről (legalábbis nem egyetlen rutin-elemzéssel).